Török Réka Dalma írása a Magyar Feltalálók Napja alkalmából

Ma, vagyis június 13-án ünnepeljük a Magyar Feltalálók Napját. A jeles napot a Magyar Feltalálók Egyesületének (MAFE) 20. évfordulója alkalmából, a szervezet kezdeményezésére 2009-ben ünnepelték először.
Magyarország története, mint a legtöbb egy főre eső Nobel-díjas hazája, bővelkedik olyan tudósokban és feltalálókban, akiknek találmányait az egész világon ismerik. A hétköznapokban sokszor eszünkbe sem jut egy-egy használati tárgy kézbevételekor, hogy annak feltalálója magyar volt. Összegyűjtöttem néhány magyar sikertörténetet, amiket ma is világszerte használnak az emberek.

1. Számítógép

A világ legelső, memóriával rendelkező számítógépe, vagyis az EDVAC, a magyar származású Neumann János nevéhez fűződik. Neumann tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen kezdte, de a világhírt hozó találmány debütálásakor (1952) már professzorként dolgozott az Egyesült Államokban.

2. Golyóstoll

Talán az egyik legtöbbet használt eszköz, melyet Bíró László magyar újságíró talált fel. Bírónak több mint húsz találmánya volt, első szabadalmát 1938-ban jelentette be Magyarországon töltőtoll néven. A speciális festékkel töltött golyóstollat végül 1943-ban szabadalmaztatta Argentínában, ahol a feltalálók napját 1986 óta tartják meg, minden év szeptember 29-én, Bíró László születésnapján.

3. C-vitamin

Az aszkorbinsavat – közismertebb nevén C-vitamint – Szent-Györgyi Albert biokémikus izolálta először. Felfedezéséért 1937-ben Nobel-díjjal tüntették ki. Szent-Györgyi az első magyar Nobel-díjasunk, eredetileg a skorbut betegek számára készíthető hasznos ellenszert kereste, ezért is lett aszkorbinsav az elnevezése. A Magyar Feltalálók Napjának dátuma is hozzá köthető, 1941-ben június 13-án jelentette be új találmányát, a jól eltartható, nagy C-vitamin tartalmú készítmények előállításának eljárását.

4. Hologram

Egy újabb magyar Nobel-díjas találmány, a holográfia, Gábor Dénes nevéhez fűződik, aki felfedezéséért 1971-ben lett kitüntetve fizikai Nobel-díjjal. A magyar fizikus, az addig csak 2 dimenziós vetületként értelmezhető látványt, találmányával képes volt térhatásúvá tenni, ezzel 3 dimenziós képet alkotva.

5. Szódavíz

Jedlik Ányos nevét sokan a dinamó feltalálása kapcsán ismerik, de a szódavíz ipari előállítása is a magyar természettudós-feltalálónak köszönhető. 1826-ban alkotta meg a szódakészítő gépét, ami képes volt mesterséges szénsavas víz (akkori nevén „savanyúvíz”) előállítására. Később Jedlik tervei alapján felépült az első szikvízüzem, ami azonban hamar csődbe ment, az átütő sikerre még várnia kellett ennek a találmánynak.

6. Biztonsági gyufa

Az elektromos és gázos öngyújtók korában ma már kissé háttérbe szorult, de szerintem minden háztartásban fellelhető az Irinyi János szabadalmának köszönhető biztonságos gyufa. Ez elődjétől abban különbözik, hogy nem lehet akárhol lángra lobbantani, ráadásul kiküszöbölte a zajt és a lobbanási problémákat is.

7. Tű nélküli oltókészülék

Sok cukorbeteg biztosan nagyon hálás a magyar származású Lindmayer Istvánnak, aki feltalálta a fájdalommentes injekciót. Az oltókészülék titka a nagy sebességben rejlik: 400 km/órával lövelli be a bőr alá az előre megtöltött, készülékben elhelyezett kapszulát, aminek tartalma nagy területen szétterjed és ezáltal rendkívül gyorsan fel tud szívódni.

8. Villanykörte

A ma használatos izzólámpa ősének feltalálójának hivatalosan Thomas Alva Edisont tekintik. Edison találmányát azonban szükséges volt továbbfejleszteni, mivel a szénszálas izzó gyenge fényt adott és élettartama is rendkívül rövid volt. Ezen hibák kiküszöbölésére született meg egy találmány, a Wolfram-szálas izzó, amit közel egy évszázada használ az emberiség. Ezt nem egy, hanem egyből három magyar tudósnak, név szerint Just Sándornak, Hanamann Ferencnek és Bródy Imrének köszönhetjük.

9. Rubik-kocka

Szerintem mindenkinek volt gyerekkorában Rubik-kockája, ami még ma is világszinten közkedvelt játék. Ma már sokan videók segítségével tanulják meg a leggyorsabb technikákat, amivel versenyt is nyerhetnek. Én személy szerint, még ahhoz a generációhoz tartozom, akik órákon keresztül tekerték-csavarták a kockát, és ha még akkor sem sikerült kirakni, jöhetett a „trükk”, a matricák átrendezése!

Megalkotója Rubik Ernő Kossuth-díjas építész és feltaláló. A találmány érdekessége, hogy eredetileg térbeli mozgások szemléltetéséhez készült. Csak később derült ki, hogy logikai játékként is funkcionál, így 1976-ban Rubik szabadalmaztatta találmányát.

 

Képek: Pixabay

Faragó András

Minden jog fenntartva | Az oldalt büszkén lefejlesztette és térítésmentesen adományozta a Marketing X-Rays

Privacy Policy

Terms of Use

Adatkezelési szabályzat

Minden jog fenntartva | Az oldalt büszkén lefejlesztette és térítésmentesen adományozta a Marketing X-Rays

Bejelentkezés

Regisztrálás

A személyes adataid csak az oldal működéséhez használjuk fel, harmadik félnek nem adjuk tovább. Adatkezelési tájékoztató.

Van már fiókod?

Elveszett jelszó

Please enter your username or email address. You will receive a link to create a new password via email.