Amerikai választások – Kóstoló a választási rendszer működésébe és megértéséhez
Ne aggódj, nem csak a te fejed kavarog a szerteágazó amerikai választói rendszer felépítésétől Szenátorok, kongresszusi jelöltek, elektorok, billegő államok és még sorolhatnánk a listát…
Ha szeretnél egy kicsit rendet teremteni ebben a bonyolult képletben, akkor jó helyen olvasol. Habár nem könnyű teljes belátást nyerni a rendszer működésébe, mi mégis összeszedtük nektek a főbb tudnivalókat és támpontokat. Nézzük tehát, hogyan áll össze a kép!
Az elnöki választásokat négy évente tartják, azonban félidős választásokra is sor kerül, amelyet (a nevéből adódóan) két évvel a nagy választás után tartanak. A szavazás napja mindig november 2 és 8 közé esik, ami érdekes módon nem jelent munkaszüneti napot, így többféle módon is lehetséges szavazni. Hogyan történik mindez?
Hogyan lehet szavazni amerikai állampolgárként?
A szavazás minden esetben előzetes regisztrációhoz kötött. A szavazási nap nem számít munkaszüneti napnak, ezért könnyen megeshet, hogy valaki munka vagy katonai szolgálat miatt nem tudna személyesen részt venni, hogy a papírkáját bedobja az urnába.
Három alternatíva adott a személyes szavazás helyett: az úgynevezett absentee ballot (hiányzásos szavazás), az early voting (korai szavazás) és a mail-in voting (levél szavazás). Az első esetében egy szavazólapot küldenek a választások előtt az adott személynek, aki aztán személyesen vagy postázva leadhatja voksát. Az early voting során az adott szavazóhelyen előbb ki lehet tölteni a szavazólapot. A harmadik esetében pedig egy egyszerű postázási lehetőségről van szó. Mind az absentee ballot, mind pedig az early voting csak indokolt esetben lehetséges.
Kép forrása: Pixabay
Sokan szavaztak rá, de mégsem ő nyer?
Ahogyan azt már említettük, az amerikai választói rendszer igencsak összetett. Az elnök kiválasztása nem közvetlenül az állampolgárok voksán alapszik, hanem úgynevezett elektorok győzelme befolyásolja közvetett módon a végső kimenetelt.
Az elektorok azok a jelöltek, akik államonként képviselik a nép szavát. Az elektorok száma államonként eltér mindig attól függően, hogy az adott évi népszámláláson mennyi lakost tudhat magának a terület. Washington D.C. főváros külön területet képez, amely 3 elektorral számol.
Az elnöki jelölt győzelméhez összesen 270 elektori szavazat szükséges. Miért fontos az elektori kollégium? A győztes mindent visz elve alapján az az elnöki jelölt, aki a legtöbb állampolgári szavazatot kapja, az az adott államban az összes elektori szavazatot is bezsebeli.
A nagyobb lakossággal rendelkező államok egyértelműen több elektorral rendelkeznek, tehát érdemes ezekre fókuszálniuk a jelölteknek a kampányok során. Előfordulhat ugyanis, hogy egész Amerika lakosságát tekintve népszerűbb egy adott elnökjelölt, de a megszerzett elektorok számát tekintve mégsem ő nyeri a választásokat.
A képviselőház és a szenátus
A kongresszus, vagyis Amerika törvényhozási szerve két részre oszlik: az alsóházra és a szenátusra. Az alsóházat másképpen képviselőháznak is hívjuk, tehát lényegében egy és ugyanaz a kettő.
A megnevezés kicsit csalóka, ugyanis hiába az alsó kifejezés, mégsem kisebbrendű a képviselőház a szenátusnál, csupán más jogi előnyökkel bírnak és más feladatokat látnak el. Az alsóházban születnek az állami költségvetésre vonatkozó javaslatok, valamint csak ez a ház vonhatja felelősségre magát az elnököt és dönthet helyette.
A szenátus vezetője az alelnök, akinek ugyan nincs szavazati joga, de ha egy kérdés döntetlenre áll, akkor az ő szava fog végül ítéletet hozni. A legfontosabb kiváltsága a szenátusnak, hogy nemzetközi egyezményt az elnök nem írhat alá jóváhagyása nélkül.
Összetételben is különbség van a két ház között: míg a képviselőházban az államokból lakosság szerint küldenek képviselőket, addig a szenátusban kivétel nélkül minden államot két fő képvisel. Tehát értelemszerűen az alsóházban többen vannak jelen.
Kép forrása: Pixabay
Félidős amerikai választások
Mint már említettük, félidős választásokat is tartanak Amerikában, aminek más szerepe van, mint az elnöki választásnak. Habár ezt a választási folyamatot a jelenlegi amerikai elnök munkájának értékeléseként is tekintik, mégis középpontban a teljes képviselőház és a szenátus harmadának újraválasztása áll. Továbbá ekkor választanak számos államban kormányzót.
Idáig szinte kivétel nélkül minden félidős választás az aktuálisan kormányon lévő hatalom számára kedvezőtlen volt, hiszen a képviselőházban és a szenátusban lévő többségüket elvesztették. Ez természetesen hatással van a befolyásukra, valamint a közelgő elnöki választásokra egyaránt.
A rendszer összetettsége és szerteágazó jogi útvesztője bőven megérne még jó pár oldal részletes leírást azoknak, akik jobban szeretnének betekintést nyerni a választási rendszer működésébe. Az általunk összeszedett információk csak a leglényegesebb pontokat érintik az átláthatóság érdekében, de ajánljuk a forrásokat azoknak, akik elmélyednének a témában.
Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Az_Amerikai_Egyesült_Államok_Szenátusa
https://hu.wikipedia.org/wiki/Az_Amerikai_Egyesült_Államok_Kongresszusa
https://hu.wikipedia.org/wiki/Az_Amerikai_Egyesült_Államok_Képviselőháza
