Bartók 140
„Én részemről egész életemben minden téren, mindenkor és minden módon egy célt fogok szolgálni: a magyar nemzet és magyar haza javát.” (Bartók Béla)
Magyarországon április 2–tól online platformokon várja a közönséget az első Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek. A legendás hangversenytermek előadásaiba a határokon kívül élők is bepillanthatnak. Az esemény megszervezésére a világhírű zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, Bartók Béla születésének 140 évfordulója ad alapot.
A kimagasló tehetségű művész nagyon ragaszkodott szülőhazája hagyományaihoz, az ősi földhöz. 1940-ben mégis arra kényszerült, hogy elhagyja Magyarországot és hosszabb koncertkörútra az Egyesült Államokba utazott. Élete utolsó éveiben az Egyesült Államokban alkot. Munkássága előtt őszinte csodálattal állunk.
Hasonlóan Kodály Zoltánhoz Bartók Béla is a zenei anyanyelvből merített. Jeles művei tanúskodnak a kulturális érzelmi kapcsolatáról. A 20. század egyik legnagyobb hatású zeneszerzőjét 1948. március 14 –én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Munkássága számos magyar és nemzetközi művész életét vezérelte világszerte.
Rab-Kováts Éva Magyarországon élő képzőművész életében, munkásságában is meghatározó szerepet játszott.
A költészet és a zene bűvöletében élsz. Milyen módon kerültél közel a komoly zene világához?
-Gyermekkorom szertefoszlott zongorajátékos álmai után, kapcsolatom a klasszikus zenével ifjúkoromban, Pécsett éledt újjá. Itt hallottam és láttam a színházban Bartók Concerto-ját és A csodálatos mandarint Eck Imre Balett Társulatával 1961-ben. Ámulatba ejtett a zene, a fények, hangok, színek és a mozgás káprázatos, soha nem látott varázsa. Azt hiszem, ez volt az „Eljegyzésem” Bartókkal és a klasszikus zenével.
Hiszel a zene feltöltő erejében?
-A zene gyermekkorom óta megbabonáz. Most már tudom, hogy azért olyan vonzó és kívánatos a számomra, mert úgy érzem, általa közelebb kerülök az EGÉSZHEZ, a tökéletes HARMÓNIÁHOZ.
https://www.youtube.com/watch?v=O7uoMuxrwzs
zongora: Gerebics Sándor Gábor
Rendkívül élvezetes, és izgalmas, inspiráló számomra ez a különös világ. Az elhangzott dallamok bennem színekké, formákká, mozgássá, különös terekké válnak. Szeretném megragadni és formába önteni ezt a szellemi és fizikai „produktumot”, mely a zenemű elhangzása után számunkra úgy tűnik, megsemmisül. De én hiszem azt, hogy tovább él és egy másik dimenzióban hömpölyög tovább.
A zene pillérein született sorozat hogyan indult útjára?
-A ZENE-SOROZATOMAT 1995-ben kezdtem el, Hargitai Géza Kossuth-díjas hegedűművész, a világhírű Bartók vonósnégyes tagjának hatására. Közel lakunk egymáshoz és barátságunkat – micsoda szerencse! – kutyáinknak köszönhetjük. Egy alkalommal átjöttek hozzánk feleségével, Gyurkó Julianna csellóművésszel a képeimet megnézegetni. Egy 80-as években készült olajképem előtt megállva Géza ezt mondta: „Csupa zene!”. Pedig én, szándékom szerint Nikét festettem meg (vagy magamat?) az élet viharaiból „győztesen” kimagasló nőalakban.
Ott, abban a pillanatban megértettem mire gondol és attól fogva tudatosan alkalmaztam a fények-formák-vonalak dinamikáját, azaz a ritmust, a ZENÉT a képeimen. Egyre több klasszikust hallgattam a Bartók Rádióban és a koncerteken. Így került aztán Hargitaiék által egyre közelebb hozzám a csodálatosan muzsikáló világhírű Bartók vonósnégyes és a Zeneakadémia nagyszerű koncertjeivel.
Így jöhetett létre A ZENE KÉPEKBEN című képgyűjteményem, mely megjelent a Zelinka Tamás által szerkesztett PARLANDO zeneművészeti online folyóiratában.
Talán azért is látogattál el egy-egy koncertre, hogy inspirációt meríts a folytatáshoz?
-Időnként a koncertekre azzal a szándékkal ültem be, hogy képeket készítek majd a zenéből. Végig persze sohasem tudtam erre koncentrálni. Voltak darabok, melyeknél elengedtem magam és lubickoltam a muzsikában, elfelejtkezve a képekről is. De ha jól összeszedtem magam, és nagyon figyeltem befelé is, akkor „jöttek a képek”. Van olyan zenemű, amelyik teljesen absztrakt formában jelenik meg előttem, és van olyan, amelyikben természeti formákat, alakokat, arcokat látok. Sok esetben a koncert után itthon kis „firkákat”, ceruzavázlatokat készítettem rögtön, még az élmény hatása alatt, aztán félretettem. Amikor „megéledt” bennem újra a zenei élmény, amivel persze addig is tudat alatt foglalkoztam – és még időm is volt a tanítás, a család mellett (mert ilyen körülmények között az „ihlet” szóba sem jöhetett szerencsére) – akkor elkészítettem a képeket. Hiszem, hogy az elhangzott dallamok nem semmisülnek meg a koncertek végeztével, hanem egy másik dimenzióban élnek tovább, szüntelen mozgásban. Képeimben, az átélt zenei élményekből, a varázslatból egy pillanatot szeretnék itt tartani a Földön magam és mások örömére.
Ha jól tudom, számos kiállításod közül a csorvási bemutatóra is örömmel emlékszel vissza. A hely Bartók Béla szülei számára nagy jelentőséggel bír.
-2002-ben az alföldi kisvárosban, Csorváson rendezhettem kiállítást, ahol a Természetvédő Tanári Egyesületünk rendezett konferenciát, egyben megünnepelve a Bartók vonósnégyes 45 éves fennállását. Ez alkalommal a világhírű vonósnégyes abban a csorvási katolikus templomban adott számunkra ünnepi koncertet , ahol Bartók Béla szülei 1880. április 5-én házasságot kötöttek. Emlékezetes, felemelő érzés volt.
Alkotásaidban egyszerre jelenik meg a keménység és lágyság. Festményeid sorában vannak absztrakt, nonfiguratív képek és vannak olyanok is, amelyeken szelíd tájakat, emberalakokat, arcokat ábrázolsz.Bartók arcvonásai lágyak a grafikáidon. Olyan méltóság van benne. Az Egyesült államokban készült felvételeken már beteg, megtört az arca. Milyennek érezted Őt?
Kivételes, nagy szellem. Tanárként szigorú embernek tartották, hűvösnek, megközelíthetetlennek. Számomra a Szépség és a Rend megtestesítője. Olyan puritán, tiszta ember és zenei ikon aki óriási kincset adott hazájának és az emberiségnek. Szomorú és megható amit utolsó óráiban orvosának mondott: „Csak azt sajnálom, hogy tele bőrönddel kell elmennem…”,
A kékszakállú herceg vára című képsorozatodban felfedezhetők a magyar népművészet motívumai is. Erről mit mesélnél?
-A kékszakállú herceg vára visszatérő örök témám lett. Mint ahogy örök téma a férfi és nő kapcsolata megfejthetetlen titkaival és ellentmondásaival. Mondták azt is a képeimről, hogy mesélő képek. Talán azért, mert nagyon sokat olvastam, nagyon szeretem az irodalmat, a verseket. Szívesen készítek illusztrációkat is. Ez a történet is olyan, mint egy népmese, örök érvényű tanításokkal. A motívumvilág nem tudatos, az „csak úgy jött”. Bár azóta is kedvem támadt szívet, tulipánt építeni be egy-egy képembe, amit csak az fedez fel, aki a szívével is lát. Talán vágyódás a szép, a tiszta gyökerekhez.
Úgy tudom, Gaál István filmrendező munkássága is hozzájárult Bartók iránti szereteted és tiszteleted megerősödéséhez.
-Igen, Gaál István is egy Csillagpont az életemben. Boldog vagyok, hogy személyesen is megismerhettem. A GYÖKEREK című filmje kapcsán találkoztam Vele. Zseniális tehetsége, tiszta embersége, karizmatikus egyénisége igen nagy hatással volt rám. Méltó emlékművet állított Bartók Bélának és hazánknak is nagy elismerést szerzett Párizsban , a Gyökerek c. DVD Arany Lemez-díjat kapott.
A filmben a narrátor kizárólag Bartók leveleiből idéz és a végigjárt tájakat, országokat végigkísérő képek alatt csak Bartók zenéje szól.
https://www.youtube.com/watch?v=UY1-E9qM_9k
zongora:Gerebics Sándor Gábor
Rab-Kováts Éva a bécsi, Ott Éva zongoraművész által létrehozott Bartók Béla Nemzetközi Zenei Egyesület alelnökeként munkáival zenei rendezvényeket is támogat. Hasonlóan a Neszlényi Judit zongoraművész által alapított Los Angelesben évente megrendezésre kerülő Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenyhez, Bécsben is várják az ifjú zenei tehetségeket a kétévente megrendezett zongoraversenyeken.
S hogy Bartók zenéje mennyire modern és kortalan arra kiváló példa „BARTÓK on ROCK” Török Ádám, Papp Gyula és a Mini zenei átdolgozása. Ennek köszönhetően a rockzene kedvelői is közelebb kerülhettek Bartók korszakalkotó zenei világához.
A legendás Mini együttes tagjai már 1971 óta gondozzák, éltetik Bartók átütő zenei világát. A progresszív rock jeles képviselõi már gyermekkorukban felfigyeltek a Kárpát-medence és a magyarság egyedien szép népzenéjére, Bartók Béla által összegyűjtött és megkomponált dalokra. Az együttes lemezre került anyagát az alábbi youtube linken hallgathatják meg.
PAPP GYULA, TÖRÖK ÁDÁM, NAGY ISTVÁN, TÓTH “DIZA” DÉNES, KÉZDY LUCA, KAKUSZI PANNA, KALMUS BOGLÁRKA, PRIBAY VALÉRIA
Éva áldozatos munkájához további sikeres éveket kíván a HungarianHub csapata is. Gerebics Sándor Gábornak, a Liszt Ferenc Zeneművészéti Egyetem hallgatójának külön köszönettel tartozunk. Zongorajátéka méltóképpen színesítette beszélgetésünk.
Legyen a zene mindenkié!
