Boldog Születésnapot Magyarország

A magyar államalapítást Floridában is megünnepelték: a Sarasotai Magyar Hírmondó hosszú cikkben köszöntötte Szent István király napja alkalmából a születesnapos anyaországot.

Boldog Születésnapot Magyarország! 

Augusztus 20. Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az állam- alapító I. István király emlékére. A nap egyben a Magyar katolikus egyház egyik Magyarország fővédőszentjének tiszteletére tartott főünnepe. Az ünneplés menete Budapesten az utóbbi években a következő módon zajlottak le.

Az ünnep előestéjén a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Ökumenikus Istentiszteletet tart.
A hivatalos központi program Budapesten, a Kossuth téren Magyarország lobogójának katonai tiszteletadással történő felvonásával kezdődik, majd a honvédtisztek avatása következik, ezután megnyitják az Országház kupolacsarnokát, ahol az érdeklődők megtekinthetik a Szent Koronát.

A Légi parádé a Magyar Honvédség tagjaival a Lánchíd és a Parlament közötti Duna szakasz felett szintén a délelőtti órákban van megrendezve.
Budán, a Várban és a Duna-parton koncertekkel, családi programokkal folytatódik az ünneplés, itt rendezik meg a mesterségek ünnepét és a Magyar ízek utcáját, ahol bemutatják Magyarország az évi nyertes tortáját. Délután pedig aratómenetet tartanak, melyet az új kenyér megáldása tetőz be.

A délutáni ünnepi szentmise után a Szent István-bazilika körül megtartott Szent Jobb-körmeneten résztvesznek a közjogi méltóságok és az állami tisztségviselők is. Az ereklyét a Honvéd Koronaőrség hordozza. Az eseményen elsősorban a hívők tisztelgése a kereszténnyé vált magyarság első uralkodója, Magyarország fővédőszentje előtt. Az ünnepnapot az esti tűzijáték zárja.

Ezen az ünnepen adományozzák a legtöbb állami kitüntetést, köztük a Magyar Szent István-rendet. Magyarország legrangosabb elismerését. Elsőnek Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok és Lámfalussy Sándor Magyar jegybankár, “az euro atyja” vehette át 2013-ban. Sajnos az idén a koronavirus miatt minden olyan rendezvény elmarad ahol több mint 500 ember részt szokott venni. Igy a légi parádé és a tűzijáték már törölve van a 2020-as ünneplésből, a többi összejövetel pedig még tervezés alatt van. Most pedig teszünk egy kis történelmi visszaemlékezést.

Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap, Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, akkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ő maga is ezen a napon halt meg.

Szent István egyetlen, saját korából fennmaradt ábrázolása a koronázási paláston. Forrás: Wikipedia

Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon emeltették oltárra István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű. Szent István király ünnepének megtartásáról már az 1222. évi Aranybulla első pontja is rendelkezett. Mária Terézia vétette fel a naptárba. (Nagy) Lajos uralkodásától (13421382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább ez a nap. István kultusza Európa-szerte elterjedt, de a királyt az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban nyilvánította szentté XI. Ince pápa, ünnepnapja szeptember 2. lett. A katolikus egyházfő azt is elrendelte, hogy Buda töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ minden évben emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház 1969 óta augusztus 16-án (egy nappal Nagyboldogasszony napja után) tart.

A Szent István rend első beiktatási ceremóniája a Schönbrunn-i kastélyban 1764-ben, Martin van Meytens festményén. Forrás: Wikipédia

XIV. Kelemen pápa 1771-ben csökkentette az egyházi ünnepek számát, és a Szent István-nap megülése is kimaradt a sorból. Mária Terézia szinte ugyanekkor a pápa hozzájárulásával elrendelte, hogy a szent király ünnepe, augusztus 20. Magyarországon nemzeti ünnep legyen, és a naptárakba felvétessék. Ugyancsak 1771-ben Raguzából (Dubrovnik) Bécsbe, majd Budára hozatta István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ettől kezdve minden év augusztus 20-án körmenetben vittek végig a városon.

A legenda szerint István ereklyéjét 1083-as szentté emelésekor épen találták meg koporsójában. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, majd 1590 körül a raguzai dominikánus kolostorban találtak rá. A Szent Jobbot, amelynek ereklyetartóját 1862-ben készítették, a második világháború végén a Szent Koronával együtt nyugatra menekítették, és 1945. augusztus 18-án hozták haza. Ma Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik.

A Habsburg tiltástól a címeres zászlóig

Az 1848-49-es szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az ünnepet, mert Szent István a független magyar állam jelképe volt. Amikor 1860-ban ismét megünnepelhették a napot, az valóságos nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867. évi kiegyezés után az ünnep visszanyerte régi fényét,
1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte, hogy ezen a napon címeres zászlóval lobogózzák fel a középületeket. A két világháború között az ünnep kiegészült a Szent István-i, azaz a Trianon előtti Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékezéssel, emlékeztetéssel. 1938. augusztus 18-án, Szent István halálának 900. évfordulója alkalmából Székesfehérváron összeült az Országgyűlés – a kihelyezésre a négy nappal korábban megalkotott törvény adott lehetőséget és augusztus hó 20. napját Szent István király emlékezetére nemzeti ünnepnek nyilvánította.

Szent Jobb körmenet a budai várban 1934-ben. Forrás: Fortepan

Teljesen a kommunisták sem merték betiltani.

1945 után augusztus 20-át egyházi ünnepként 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan, az akkor több százezer embert vonzó Szent Jobb-körmenetet a következő évben már betiltották. A kommunista rendszer az ünnep vallási és nemzeti tartalmát nem vállalta, de teljes megszüntetését sem látta célszerűnek, inkább tartalmilag változtatott rajta.

Teljes betiltás helyett átértelmezés: „A kenyér ünnepe” 1950-ben. Forrás: Wikipédia

A munkaszüneti napnak megmaradt, szekularizált ünnepet először az új kenyér ünnepének nevezték el, majd új, szocialista államalapításként 1949. augusztus 20-ra időzítették a szovjet mintájú alkotmány hatályba léptetését. 1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték, 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Magyar Népköztársaság ünnepévé nyilvánította.

A rendszerváltozással felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ismét megrendezik a Szent Jobb-körmenetet. Az 1990-es első szabad választások után megalakult Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23. – közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé. A 2012. január 1-jén hatályba lépett alaptörvény is nemzeti ünnepként, Magyarország hivatalos állami ünnepeként rögzíti augusztus 20át.

Augusztus 20-án rangos állami kitüntetéseket adományoznak, ekkor adják át többek között a 2011-ben alapított Magyar Szent István Rendet, a legmagasabb állami kitüntetést.

Magyar Szent István Rend 2011-es Férfi tagozat kitüntetése. Forrás: Wikipédia

Magyar Szent István Rend 2011-es Női Tagozat kitüntetése. Forrás: Wikipédia

SARASOTAI MAGYAR HÍRMONDÓ, A Kossuth Klub Hírei, Szerkesztő: Pataky Magdi 2020. 26. évf., 6. Szám, Augusztus