Fél évszázada a néphagyományok bűvöletében
A Clevelandban élő nagyszámú serdülőkorú magyar cserkész adta az indíttatást 1973-ban a Temesváry házaspárnak, Magdinak és Andrásnak egy olyan csoport szervezésére, amelynek feladata a magyar népi kultúra és hagyományok beható tanulmányozása. A csoport célja a Kárpát-medencében élő magyarság népművészeti kincseinek felkutatása, elsajátítása és a nézőközönség elé tárása. A későbbiekben ez bővült a clevelandi magyarság hagyományainak kutatásával, megélésével és továbbadásával. A következő területeken végeznek mindmáig értékmegőrző szolgálatot: néptánc, népzene, népi viseletek, népi művészeti formák, balladák, hangszerek és szokások. Az elmúlt ötven évben közel 400-an voltak tagjai a regös csoportnak, a regös vezetői feladatot pedig közel 30 lelkes személy vállalta eddig.
A regös csoport tagjai az aktív cserkészek köréből kerülnek ki. Tag az lehet, aki legalább 14 éves és folyékonyan beszél, ír és olvas magyarul, valamint aktívan részt vesz csapataink tevékenységében. A csoport táncol, elkészíti a saját népviseleteit, kórusként énekel, és a hagyományos magyar szokásoknak megfelelően ünnepli az ünnepeket. Az év során a tagok számára sokszínű, élményt adó tevékenységek a népi emlékek kutatása, fafaragás, festés és számos táncfellépés is.
Heti rendszerességgel kedd esténként gyűlnek össze a két és fél órás foglalkozások erejéig. Régebben évente két egész hétvégére kiterjedő tanuló táboruk volt, ma már egy. Ezeken a regös hétvégéken meghívott regösvezetők, vendég tanárok és művészek új táncokat, kézművességeket, főzést, és népdalt tanítanak a regöscserkészeknek. A regös csoport már számos helyen lépett fel: Illinois-ban, Michiganben, New York-ban, New Jersey-ben, Ontarioban, Pennsylvaniában, Quebecben, Torontoban, Washington DC-ben, Magyarországon és Erdélyben, valamint helyben a Cleveland State University-n, Kent State University-n, Canton Civic Center-ben, E.J. Thomas Hall-ban, a Palace és Allen Színházakban és a Blossom Music Center színpadán. A nézők között volt számos neves személyiség, polgármesterek, kormányzók, nagykövetek, köztük Ronald Reagan elnök és több magyar államfő Orbán Viktor, Novák Katalin, Jeszenszky Géza is.
A 2022/2023-as évben a helyi magyar eseményeken vettek rész: szüreti mulatságok, megemlékezések, a Clevelandi Magyar Múzeum rendezvényein, nemzetközi fesztiválon, cserkésznapon, cserkészbálon. Külön kiemelendő fellépésük az áprilisi Pontozó néptáncfesztivál volt. A Pontozó az Észak-Amerikában működő néptánccsoportok seregszemléje, ahol a clevelandi regös fiatalok büszkeségre okot adó teljesítményt nyújtottak. A rábaközi koreográfia és a tardonai leánytánc kiemelt arany minősítést kapott, a szólóban, széki legényessel fellépő Balássy Julián arany minősítést érdemelt ki.
A táncosok fellépéseiken a csoport tulajdonában lévő viseleteket öltik magukra. A viselettár nagy része saját kezűleg készült. Annak ellenére, hogy a regösök, regös szülők és nagyszülők készítették azokat, a ruhák a regös csoport tulajdonában maradnak, több generációt kiszolgálnak. A rendszerváltás óta három-négy rend viselet Magyarországon, Vajdaságban és Erdélyben készült. Emellett, a csoport nagy örömére, nagylelkű adakozók és tánccsoportok gyönyörű öltözékeket hagyományoznak a regösökre. Viselet tárósaik emberfeletti munkájának köszönhetően ma 30 különböző készlettel rendelkeznek, szinte minden tájegységről.
A regös csoport 2001-ben, 2011-ben és 2016-ban szervezett három hetes körutat a Kárpát-medencébe. Ezek a körutak a többévi munka kicsúcsosodásai, hiszen fiataljaink szüleik és nagyszüleik hazáját ismerik meg közös regös programon keresztül. 2001 júliusában Palócföld és Erdély, 2011-ben Palócföld, Kárpátalja és Felvidék, 2016-ban Palócföld, Vajdaság és Erdély megismerése volt a cél. Élték a falusi életet, népdalokat gyűjtöttek, idősekkel beszélgettek, helyi történészekkel és néprajzkutatókkal találkoztak. Tíz napig Magyarországon, Kazáron, egy Nógrád megyei palóc faluban laktak, ahol családoknál szálltak meg, így alkalmuk volt megismerni közelebbről a falu népét és életét. Táncot tanultak, kazári viseletbe öltözve gyalogoltak misére. Malomkalácsot és szalonnát sütöttek, kovászos uborkát készítettek, disznóvágáson vettek részt, a disznó leszúrásától a kolbász készítéséig. A környékbeli jellegzetességeket is megtekintették: Hollókőt, Szécsényt, a salgótarjáni öblösüveggyárat, egy régi bányába is lementek. Recsken a nemzeti emlékparkban is voltak, ahol megnézték a haláltábor helyét. Megdöbbentő volt. Az emléktábláról, ami felsorolta a tábor összes fegyencének a nevét, kiderült, hogy az egyik csoporttagnak a nagybátyja is ott volt. A körút többi része szó szerint körút. Autóbusszal végig utazták Erdélyt (2001) illetve Kárpátalját és a Felvidéket (2011), ahogy Vajdaságot és Erdélyt is (2016), ahol történelmi és népi értékeket ismertek meg.
A regös körutak száma idén tovább bővül. Június végén veszi kezdetét a program ezúttal is Kazáron, majd Székelyföldön belül Udvarhelyszéket és Csíkszéket fedezik fel a résztvevők, zárásként pedig három napot Moldvában töltenek. Az előkészületek több fronton zajlanak: a regös csoportot támogató szervező gárda dolgozik a program és az utazás részletein, pénzgyűjtési akciókat szervez (ennek megvalósításába a regösök is bekapcsolódnak); eközben a regösök mindegyike kutatást végez az utazás során érintett tájegység egy-egy jellegzetessége után, és ezt a társaiknak és a regös vezetőknek bemutatják.
A csoport életében a körutak mellett a kerek évfordulók megünneplésére rendezett gálaműsorok (ún. nagyszereplések) jelentenek fontos mérföldköveket. Az ötévente zajló, többszáz embert megmozgató eseményből idén november 18-án lesz a tizedik, ami, az ötvenéves évforduló apropóján, az Aranylakodalom címet kapta. Ezek a gálaműsorok mindig valamilyen tematika mentén fogják csokorba a bemutatott táncokat: volt év, amikor a Kincsesláda tárult fel előttünk, bepillanthattunk a Regös Emlékkönyvbe, jártunk Kodály nyomdokaiban, szemünk előtt telt le egy élet a Bölcsőtől a sírig, és azt is láttuk, hogy egy-egy népszokás Egyszer esik esztendőben. A néptáncok meglehetősen széles repertoárja mutatkozott már be ezeken a rendezvényeken, kezdve a somogyi párostánctól, a dunántúli pántlikázón, kapuvári csárdáson, hortobágyi pásztortáncon keresztül a kazári és mérai táncokkal bezárólag. A novemberi est során is betekintést kapunk az elmúlt 50 év alatt felhalmozott tudásba, így a színpadon látható lesz szentiváni tűzugrás, galgamácsai gyermeklakodalmas, erdélyi, rábaközi, palóc és moldvai táncfűzér. A széki és szatmári táncok pedig a generációk és a sokéves hagyomány összefonódásáról tesznek tanúbizonyságot.
A regös csoport teret és alkalmat teremt mindazok számára, akiket vonz a népművészet és a néptánc, hogy abból kóstolót vegyenek, élményeket, benyomásokat szerezzenek. Néhányan ebből az élményből, tapasztalatból tovább építkeznek, és elindulnak a néptánc mind komolyabb művelése felé. Erre remek példa Pigniczky Keve, aki 2023 áprilisában Magyarország Aranysarkantyús táncosa lett. Az 1973 óta, kétévente megrendezendő Országos Szólótáncfesztivál szervezői szerint, Keve az első diaszpórából érkező magyar, aki Aranysarkanytút kapott.
A fentiekből is érezhető, de sokan a saját történeteikkel személyesen is megerősíthetik, hogy a regös csoport nagyhatású, értékteremtő, identitásformáló szerepet tölt be a clevelandi magyarság körében, mely reményeink szerint, még legalább ötven évig ugyanígy marad.