Dr. Virga Ágnessel, a Massachusetts-i Emerson Kórház osztályvezető neurológusával és a Magyar-Amerikai Koalíció alelnökével beszélgettem arról, miként látja a Covid-helyzetet Amerikában és Magyarországon.
Forrás: Dr. Virga Ágnes
1987-ben tanulmányi ösztöndíjjal, kutatóként került a Massachusetts General Hospital egyik laboratóriumába. Újra le kellett tennie az orvosi vizsgákat és letöltenie a rezidensi éveket, így 5 év után kezdett praktizálni. Fontosnak tartja a magyarságát és kiemelkedően aktív a közösségben. Az Amerikai Magyar Orvosszövetség vezetőségi tagja és már több mint 20 éve segíti a Massachusetts-i magyar közösséget. Munkájáért a Magyar Köztársaság Aranykeresztjét vette át idén júliusban.
Az tapasztalatai és kapcsolatai révén miként látja a magyar és amerikai vírus helyzetet? Vannak különbségek például a betegellátás protokolljában?
Neurológus vagyok, nem COVID szakértő, de osztályvezetőként nagyon igyekeztem belefolyni a vírussal kapcsolatos dolgokba, a rendszerezésbe, kezelésbe. Közeli ismerőseim, régi osztály- és évfolyamtársaim révén, konferenciák révén sok mindent tudok és tanulok a magyarországi és az itteni a koronavírus ellátásról is. Egyik legjobb barátom, évfolyamtársam például a világ immunológiai társaságának az elnöke. Minden szakember, akit ismerek évtizedek óta és becsülök a tiszta kutatásban bízik. Az ő eredményeik és minden más alapján én úgy látom, hogy a kezelés módja meglepően egyforma. A protokoll ugyanaz. Ahogy végignéztem a vírus különböző fázisainak a kezelését, Magyarországon még előrébb is jártak. Egy példa: nemrég visszajöttem az otthoni nyaralásomról és megkaptam itt, Amerikában a levelet, hogy be fogják vezetni a monoklonális antitest kezelést a betegeknek. Ezt már az otthoni szakemberek régen elküldték nekem és alkalmazták is.
Az oltás egy elég vitatott téma. Mi a véleménye a különböző vakcinákról?
Inkább a Pfizer és Moderna vakcinákról tudnék pár szót mondani, az orosz és kínai variánsokba nem mentem annyira bele. Végignéztem minden tudományos anyagot és egyáltalán nem rosszabb, mint bármilyen eddig ismert vakcina a világon. Nagyon biztonságos, a mellékhatásaik egyébként kevesebbek. Az, hogy később milyen mellékhatásai lesznek én attól most nem félnék. Először is a hírvivő RNA szétbomlik, nem marad a szervezetben. Másodszor, a COVID rettenetes veszélyei szövődményei, amiket én is látok – ideggyógyászati szempontból – sokkal veszélyesebbek, mint a feltételezett hosszútávú, talán meg sem megtörténő mellékhatások. Én csak javaslom az oltást mindenkinek.
Massachusetts államban az emberek 85%-a be van oltva és 3%-os a pozitív tesztek aránya. Floridában, ahol kevesebben olttatták be magukat ez 20%. Az oltások után a mi kórházunkban lényegesen lecsökkent a betegek száma. Ki tudtuk nyitni a sebészetet, szűréseket stb. Nekem volt betegem, aki nem kapott megfelelő ellátást például stroke-kel, szívinfarktussal emiatt. Azoknak, akik újra elkapták a betegséget kb. 6%-a volt csak beoltva és ők sem súlyosan betegedtek meg. Többségüknek nem is volt szüksége kórházi ellátásra.
A maszkkal kapcsolatban mit tudna mondani, meddig kell még elviselnünk?
A maszk a cseppek 80%-át felfogja. A statisztika pedig visszaigazol. Nálunk például az influenza nagyon szokott pusztítani, tavaly szinte elmaradt, hiszen az emberek maszkot hordanak és mossák a kezüket. Látszik, hogy hatásos, így egy darabig még el kell viselni.
A Hungarian Summit rendezvényünket már másodjára kellett elhalasztanunk, ami méginkább felerősíti bennem a kérdést: mikorra fogjuk már látni az alagút végét?
Már óriási fejlődés történt a vakcináknak köszönhetően. Ha a legtöbb állam elérné a nagyjából 80%-os oltottsági arányt, az nagy lépés lenne. Ha a harmadik oltás is megjön, a betegek száma nagyon le fog csökkenni. Minden ettől és a fegyelmezettségtől függ, de szerintem jövő tavaszra már jobb helyzetre számíthatunk.