Egyetemi élet és a röplabda sportkarrier egyensúlya

Alábbi cikkünk egy fiatal sportoló lányról szól, aki Budapesten született és nőtt fel, majd az Egyesült Államokban folytatta tanulmányait és röplabda karrierjét. Kata története egy kis betekintést mutat ahhoz, hogy hogyan tudott egy magyar lány alkalmazkodni az új környezethez és életmódhoz, valamint azt is, hogy hogyan lehet az egyetemi tanulmányokat és a sportot egyensúlyba hozni. Megismerhetjük az amerikai és magyar röplabda különbségeit, és megtudhatjuk, hogy Katának hogyan sikerült az eddigi kihívásait kezelnie.

Először is kérlek picit mesélj arról, hogy hol nőttél fel és hogyan kerültél be a röplabda világába

Budapesten születtem, gyerekkoromtól kezdve Pesten laktam. Azzal, hogy az egész családom röplabdázik így gyakorlatilag beleszülettem ebbe a röplabdás körbe. Még nagyon piciként anyukám vitt röplabda tornákra és ott ismerkedtem meg a sportággal, szerelem volt első látásra. Ha volt egy kis ideje meccsek között, akkor tanítgatott. Olyan hat-hét éves lehettem, amikor megfűztem, hogy szeretnék rendes edzésekre menni így elvitt egy pesti klubba. Talán nyolc-kilenc éves lehettem amikor tudatosult bennem, hogy szeretném komolyabban venni és leigazoltam egy nagyobb klubba a Vasasba. Hat évet játszottam náluk, számtalan jó szakemberrel dolgozhattam együtt és nagyon sokat fejlődtem. Később egy évre kimentem strand röplabdázni, amivel válogatott színekben is indultam Mevzákon (Middle European Volleyball Zonal Association) majd visszatértem a BVSC-be (Budapesti Vasutas Sport Club). Lehetőségem volt bemutatkozni Magyar Kupában, NB2-ben és U19-ben is. Három hónapot töltöttem el a Kispesti csapatánál utána az UTE csapatához igazoltam, ahol 2 teljes szezont játszottam, és megannyi szép sikert értünk el pl. U21 II. hely vagy akár az NB1-ben való sikeres szereplés is. A szívemben kicsit mindig Újpesti maradok

Mikor és miért döntöttél úgy, hogy kiköltözöl Amerikába?

Nagyon kicsi korom óta álmom volt, hogy eljussak Amerikába. Először gimnázium 9. osztályban keresett meg egy közvetítő cég, de akkor még nem tisztázódott bennem, hogy én a röplabdával szeretnék kimenni. Két évvel később rátaláltam az Easygotousa-ra akik végig segítették a teljes folyamatomat a vízum intézésétől a vizsgák letételéig, hogy megfelelő egyetemet találjak. Azért döntöttem a kiköltözés mellett, mert a magas oktatási színvonal és a számtalan munkalehetőség mellett összhangban tudom tartani a röplabdás karrieremet is és nem kell feladnom.

Melyik egyetemre jársz, és mit tanulsz? Milyen szempontok alapján választottad az egyetemet? 

Jelenleg a Southern New Hampshire University-re járok sportmanagement szakon. Számomra fontos volt, hogy sokszínű egyetemre járjak, ahol aktív közösség található és emellett jó üzleti képzésük és röplabda csapatuk legyen.

Milyen volt az átmenet az otthoni életedből az amerikai campus életre?

Az elején nagyon könnyű volt, mindenhova együtt mentünk a csapattal, sok közös programot csináltunk, együtt voltunk minden nap. Ezen felül sok jó pillanatunk is volt a szezon alatt, sok új embert ismertem meg, de azért persze voltak nehezebb időszakok is, ezek a pillanatok tesznek minket erősebbé.

A nehezebb időszakokban mi volt az, ami neked segített, hogy átvészeld őket? 

A csapattársaim és a külföldi barátaim mellett nagyon szerencsés vagyok, hogy az itthoni barátaim és családom nagyon támogató. Nehéz időszakokban a kollégiumi nevelőink, vagy akár az ottani professzorok, edzők nagyon segítőkészek. Tényleg nagyon sok lehetőség és erőforrás van, amit igénybe lehet venni attól függően milyen nehézségek adódnak.

Hogyan kezeled az időbeosztást az egyetemi tanulmányok és a röplabdás edzések/versenyek között? 

Jelenleg off season-ünk van, ami a felkészülési időszak a verseny szezonra és ez alatt az idő alatt picit több időnk jut a tanulásra, úgyhogy azzal nem volt problémám. De a szezon alatt azért jóval nehezebb a helyzet, heti több meccs, 5 edzés, kondi, suli, de azt gondolom az első félév után már én is felvettem a ritmust az időbeosztást illetően.

Minden sportágban máshogy néz ki az off season. Nektek a röplabdában ez, hogy néz ki? 

Nekünk az off season első fele sokkal kevesebb röplabdával és természetesen több kondicionálással telt. Heti 2 labdás edzés mellett 4 erőnléti edzés tette ki a heteinket. Több fókusz jutott az erőnlét és gyorsaság fejlesztésére emellett az egyéni képzésre is több lehetőségünk van. Márciustól pedig már heti 4 edzésre váltunk át mivel a kosár csapatunknak is off season-je lesz és így több időt kapunk a csarnokban mellettük edzeni. De persze a röplabda mellett sokkal több idő jut a barátaimra és arra, hogy felfedezzük Manchestert és a körülöttünk levő városokat pl.: Bostont. Nekem emellett lehetőségem volt Arkansasban is egy hivatalos látogatást tartani egy másik egyetemen is, így több helyre tudtam Amerikán belül is eljutni. Emellett heti 20 órában dolgozom az egyetemi sport marketing részlegén így azért igyekszem kimaxolni a napjaimat is. Persze a tanulás sem elhanyagolható része az egyetemi életnek. Ebben a félévben főleg beadandókat és quizeket kellett csinálnom, de viszonylag könnyebben megy ez a félév.

Az amerikai egyetemi röplabda és a magyarországi röplabda edzések és mentalitás mennyire különbözik egymástól? Különbözik-e egyáltalán?

Nagyon sok különbség van. Összességében az amerikai röplabdában sokkal hosszabb labdamenetek vannak, ezt mind fizikailag és mentálisan is kell bírni, de ahogy telik az idő, megszokja az ember. A mostani csapatomnál sokkal magasabb labdákkal is játszottunk, mint Magyarországon, az elején nagyon nehéz volt ehhez hozzászokni, de ez is csak idő kérdése volt. Az edzések felépítését tekintve pedig sokkal több csapat komplex gyakorlatokból áll, amik segítették a felkészülésünket és összeszokásunkat a meccsekre. Ami a mentális részét illeti, összességében Amerikában sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek rá, mint Magyarországon. Amellett, hogy edzők nagyon nyitottak a személyes beszélgetésekre, lehetőségünk volt három mentális egészség napot kérni az edzőnktől. Mi például minden edzésünk előtt a becsekkolásnál amikor magunk mögött hagytuk a külvilágot, 3 másodperc alatt arra gondolunk amikért hálásak vagyunk az adott napon. Nekem személy szerint ezek nagyon segítettek, hogy könnyen hozzászokjak az amerikai mentalitáshoz.

Végül egy pár rapid fire kérdés:

• Burger vagy Rakott krumpli? Egyértelműen rakott krumpli
• Cheesecake vagy Somlói galuska? Cheesecake, de gluténmentes verzióban
• Peanut butter and jelly vagy Palacsinta? Palacsinta
• Chicken fried steak vagy Paprikás csirke? Paprikás csirke
• Mac and cheese vagy Túrós csusza? Túrós csusza
• Lánchíd vagy Brooklyn Bridge? Brooklyn Bridge
• Balatoni nyaralás vagy floridai homokos partok? Kicsit mindkettő, de talán Floridai homokos part, mert ott még nem voltam
• Foci vagy Amerikai foci? Egyértelműen foci

Az „Én Amerikám” blogsorozatban több Amerikában sikeres magyar sportolót is bemutattunk, kattints ide és ismerd meg őket is!