Dr. Tőzsér Anett (kutató, Nemzetstratégiai Kutatóintézet) írása.
Ez a fajta „márkázás” nem csupán magyar jelenség. A legtöbb nemzet felcímkézi azokat az önazonosságát kifejező értékeit, amelyeket patriotikumként tart nyilván. Ennek megfelelően beszélhetünk polonikumokról, germanikumokról, italikumokról, frankofonikumokról, anglikumokról stb. A különbség az, hogy ezek a nemzetek nem rendelkeznek a magyarországihoz hasonló ún. nemzeti értéktárral. Ha a magyarhoz hasonlóan létezne francia, angol vagy német értéktár, akkor azok listáján minden bizonnyal szerepelnének e nemzeteknek olyan brandjei, ikonjai, mint például az Eiffel-torony, a Louvre, a croissant (Franciaország); a windsori kastély, a londoni Tower, a yorkshire pudding (Anglia); a német autóipar, a bajor sör, a kölni dóm (Németország).
Magyarországon 2012-től gyűjtik hivatalosan a hungarikumokat, és ettől kezdve van egységes szabályozás arra nézve, hogy mi lehet hungarikum. A 2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról (a továbbiakban: hungarikumtörvény) kimondja, hogy a hungarikumokat és a nemzeti értékeket gyűjteni, ápolni, őrizni kell, mert az összetartozás és a nemzeti tudat erősítésében kulcsszerepet játszanak. Mindemellett be kell azokat mutatni, hiszen fontos szerepük van az imázs kialakításában, ráadásul gazdasági haszon is származhat belőlük. Kiemelendő továbbá a nemzetstratégiai szerepük is, hiszen a hungarikumok célterülete a gyűjtés és a megőrzés tekintetében nem csupán Magyarország, hanem minden olyan közösség, amelyet magyar emberek alkotnak.
Magyarország Alaptörvénye is megállapítja a magyar nemzet egységére alapozva, hogy a magyar nemzeti értékek megőrzendő és egyedülálló értékek, azok védelme hozzájárul a nemzeti azonosságtudat kialakulásához és megszilárdításához.
A hungarikumok csak Magyarországra jellemző, különleges, egyedi minőségű magyar termékek, illetve csak Magyarországon megtalálható, egyedülálló természeti, vagy kulturális értékek (őshonos, vagy itt nemesített állat- és növényfajok, országosan ismert népművészeti, képzőművészeti alkotások, különleges építészeti alkotások stb.).
A hungarikumtörvény utasítása alapján a végrehajtási rendelet rendelkezik arról, hogy a nemzeti értékeket a gyűjtés során milyen kategóriákba kell besorolni. Ez alapján az azonosítás kategóriái: az agrár- és élelmiszergazdaság, az egészség és életmód, az épített környezet, az ipari és műszaki megoldások, a kulturális örökség, a sport, a természeti környezet, a turizmus és vendéglátás.
A Hungarikumok Gyűjteményében jelenleg (2024 márciusban) 89 kiemelkedő nemzeti érték szerepel. A legtöbb érték a kulturális örökség, valamint az agrár- és élelmiszergazdaság kategóriában található.
A Hungarikum Bizottság 2013. január 31-i döntésével a hungarikum törvény erre vonatkozó III. 12. § (2) pontja alapján a törvény erejénél fogva automatikusan a hungarikumok közé soroltatnak az UNESCO magyarországi világörökségi helyszínei és szellemi kulturális örökségei.
A hungarikumtörvény 2015. évi módosításának egyik legfontosabb rendelkezése a külhoni értékgyűjtés magyarországi mintára történő megteremtése volt. A Kárpát-medencei hálózati gazdaság fejlesztéséhez, a nemzetstratégiai keretprogramok megvalósításához nagymértékben hozzájárulhat az, hogy a hungarikumokkal ilyen szinten foglalkoznak. Jelenleg hat olyan hungarikum szerepel a Hungarikumok Gyűjteményében, mely a külhoni nemzetrészt képviseli: a csíksomlyói búcsú és kegyhely, Torockó épített öröksége, a kürtőskalács, a székelykapu, a tordai vallásbéke és a pozsonyi kifli.
A témáról bővebben az alábbi dokumentumokban lehet olvasni:
Kép forrás: https://www.hungarikum.hu/