Magyarok Floridában
A bejegyzés Pazaurek Piros: 7 tipp az erős magyar közösség építéséhez Amerikában című könyvéből készült. A könyvről bővebben itt olvashat.
Florida elsősorban a milliomosokról, a golfról és a turizmusról szól. Egész évben nyugalom és jó idő van itt, mesés strandokkal – a közelmúltban a nyugdíjasok mellett egyre több hollywoodi sztár is vásárolt itt kondót magának, illetve a luxus szállodákat preferálja. A floridai csodás tengerpart magyarok ezreit vonzotta már a kezdetek kezdetétől, a közösség itt igen összetartó és aktív. Az elmúlt jónéhány évben sajnos Miamiban konflktusossá vált a közösség, de mostanában már a pozitívabb kommunikációnak köszönhetően erősödik a szervezetek közötti együttműködés.
Büszkék vagyunk arra, hogy Közép-Floridában nagyon szorosan együttműkö-dik a 6 szervezet az elmúlt pár évben történt új kezdeményezéseknek és a nyitott vezetésnek köszönhetően. Sarasotán már közel másfél évtizede kerül megrendezésre minden év őszén az USA egyik legnagyobb magyar fesztiválja, amelyen nemcsak a magyarok, hanem az amerikaiak is aktívan részt vesznek. Itt is több szervezet található, már évtize-dek óta működnek Florida nyugati partján.
A floridai híres magyarok közül érdemes megemlíteni Thomas Peterffy vállalkozót, cége az Interactive Brokers Group úttörő szerepet játszott az értékpapírok elektronikus kereskedelmének fejlesztésében. Baksay László András fizikus pedig a Florida Institute of Technology Fizikai és Űrtudományi Tanszékének egykori vezetője. Az American Physical Society a magyar fizikus közösség nemzetközi kapcsolatainak és befolyásának erősítésében játszott vezető szerepe miatt 2008-ban kitüntette.
Itt élt a magyar irodalom egyik legellentmondásosabb alakja, Wass Albert is, akiről a hivatalos irodalomtörténet mintha tudomást se venne, miközben mások a legnagyobbak között emlegetik. Masszív, politikai felhangoktól sem mentes kultusz alakult ki körülötte mind Erdélyben, mind Magyarországon. Egyik leghí-resebb könyve a Kard és kasza, amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet, 1050-től egészen a jelenkorig, a saját, ősi nemzetségének történetén keresztül.
Itt élt Dohnányi Ernő – Ernst von Dohnanyi karmester, zeneszerző és zongoris-ta. Hamarosan Európa és a tengerentúl nagyvárosainak ünnepelt művésze lett, a legjelentősebb zenekarok és karmesterek közreműködésével lépett fel, világhírű szólisták kamarapartnere volt. 1915-ig javarészt külföldön (Bécsben és Berlinben) élt, az első világháború kitörése után azonban hazaköltözött. 1916-tól a Zeneaka-démia professzora, 1919 februárjában az igazgatója lett. Szitha Tünde írja a Zene-akadémia honlapján: “Tanárként és vezetőként elindította az intézmény ekkorra meglehetősen elavult oktatási rendszerének reformját. Újító javaslatai nemcsak támogatókat, hanem ellenségeket is szereztek számára. A tanári kar konzerva-tív szárnya 1919 októberében elérte, hogy a Tanácsköztársaság Zenei Direktóri-umában való részvételére hivatkozva az aligazgatóval, Kodály Zoltánnal együtt, felfüggesztették állásából. Dohnányi az elszenvedett kudarc ellenére ezután is Budapesten maradt, s a Filharmóniai Társaság Zenekarának elnök karnagyaként (majd 1931-től a Magyar Rádió zenei vezetőjeként) jelentős részt vállalt a két há-ború közötti időszak magyar zenei életének irányításából. 1934-ben Dohnányi újra a Zeneakadémia főigazgatója lett, s ezt a helyet megtartotta egészen 1941-ig, amikor a zsidótörvények elleni tiltakozásként lemondott minden korábbi vezető tisztségéről. 1944-ben hagyta el Magyarországot, 1949-től haláláig az Egyesült Államokban élt, ahol a Florida State University professzora volt, emellett 1959-ig koncertezett és mesterkurzusokat tartott.” Dohnányi halálát követő három−négy évtizedben különféle zenei, tudományos és politikai okokból műveit ritkán ját-szották, tevékenységét alig kutatták; az 1990-es évektől kezdve azonban egyre növekvő érdeklődés övezi életművét Magyarországon és külföldön egyaránt. A budapesti Dohnányi Archívum több éves tárgyalások után 2002-ben, Dohnányi születése 125. évfordulójának évében kezdte meg működését a Nemzeti Kulturá-lis Örökség Minisztériuma és az MTA Zenetudományi Intézete alapításában.
Szeles Mónika vagy nemzetközileg ismert nevén Monica Seles korábbi világ-ranglista-vezető, olimpiai bronzérmes, kilencszeres Grand Slam-tornagyőztes, háromszoros világbajnok, háromszoros Fed-kupa-győztes, Hopman-kupa-győz-tes, visszavonult magyar nemzetiségű jugoszláviai teniszezőnő szintén Floridában él. Ő a legsikeresebb magyar teniszező: kilenc Grand Slam-győzelmet aratott, 1990-ben a francia Roland Garros legfiatalabb győztese. Négyszer nyerte meg az Australian Opent, háromszor a Roland Garrost és kétszer a US Opent. Háromszor nyerte meg az év végi világbajnokságnak is nevezett WTA Finals tornát. A 2000. évi olimpián az elődöntőben a későbbi győztes Venus Williamstől szenvedett csak vereséget és bronzérmet szerzett. 1990–1992 között a világ egyik legjobb női játékosa volt, majd az ellene elkövetett merénylet után két évvel, 1995–1996-ban újra vissza kűzdötte magát az élre. Pályafutása során 53 egyéni és 6 páros WTA-tornagyőzelmet szerzett. 1996–2002 között 19 mérkőzést játszott az Ameri-kai Egyesült Államok Fed-kupa-csapatának tagjaként. 2009-ben a teniszhíressé-gek csarnokának (International Tennis Hall of Fame) tagjai közé választották. Mi magyarok nagyon sok zsenit és tehetséget adtunk Amerikának: sok magyar tudós, zenész, matematikus, irodalmár, építész, mérnök és cégvezető van, akiről nem nyílt lehetőségem ezek között a keretek között írni, de mind-mind hozzájárultak Amerika sikeréhez. Egy biztos, büszkék lehetünk magyar származásunkra.
