Magyarok modernkori emigrációja Amerikába

Évente negyvenötezer magyar próbál szerencsét a határokon túl. Egyre kevesebb az olyan szálloda, kocsma, takarító vagy építkező brigád, ahol ne találnánk magyar dolgozókat. A repülőjáratokon rengeteg nagyszülővel találkozni, akik büszkén és örömmel repülnek Amerikába, hogy végre személyesen mesélhessenek az unokának, ne csak Skype-on keresztül.

Siskáné Dr. Szilasi Beáta, a Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatikai Intézeté- nek tanszékvezetője munkatársaival együtt 2013 óta kutatja a kivándorlási trendeket. Minden országban eltér, hogyan mérik a migrációt. Például, aki csak fél évre megy külföldre dolgozni, vagy egy évre tanulni, az nem jelenik meg hivatalosan a kivándorlók közt.

Bár ma is a jobb megélhetés reménye a külföldre költözés fő mozgatórugója, már megfigyelhetők az olyan új motívumok is, mint hogy a kivándorló szeretne nyelvet tanulni, szakmai tapasztalatot szerezni, technológiai fejlesztésekkel meg- ismerkedni, fontos számára a megbecsülés, a jobb életminőség vagy a kevesebb stressz. A gazdasági okok mellett megjelenik egy újabb motiváció is: a „bármit, csak azt ne, ami itt van” fogalom.

A külföldre indulók négy csoportra oszthatók az alapján, hogy milyen indíttatásból költöznek.

1. Tudatosan, már fiatalon külföldi karrierre készülők, aki ragaszkodnak hozzá, hogy a végzettségüknek megfelelő, vagy ahhoz közelálló munkát kapjanak.

2. A második csoport tagjai számára az anyagi vonzás a legfontosabb, vagyis ha jól megfizetik, akkor nem foglalkoznak a végzettségükkel, elmennek takarítani vagy szobalánynak, mert az a lényeg, hogy többet keressenek.

3. A harmadik csoportba azok tartoznak, akik kényszerből költöznek külföldre, nem tudatosan készültek erre, de így alakult az életük. Ők rendszeresen visszasegítenek Magyarországra, hazaküldik a pénzt, vagyis az ő esetükben nem pusztán a saját szempontjaik jelentik a motivációt.

4. Az utolsó csoportban találhatóak azok, akik kalandvágyból indultak el, meg- nézni, hogy milyen is a külföldi élet, aztán lesz, ami lesz.

Photo: Canva

Egyre többen próbálnak szerencsét külföldön: ez megerősítette a kapcsolati hálót, léteznek irodák, amelyek segítik a magyarok munkavállalását, közvetítenek, papírokat intéznek, támogatnak. Sokan helyezkednek el első generációs magyaroknál takarítani, vagy idősekre vigyázni – hiszen nekik még fontos az anyanyelv használata, a magyaros ízek és a hasonló mentalitás. A korábban érkezett magyarok, valamint a technológia – internet, chat, wifi – megkönnyíti a tervezést, egyáltalán a külföldi létben való gondolkodást.

Régen jellemzően az egyedülálló, szakmával rendelkező férfiak próbáltak szerencsét Amerikában, ez az utóbbi öt évben megváltozott, a nők és a fiatalok is bátrabbak, mobilisabbak lettek, kiegyenlítődés figyelhető meg a nemek, az életkor és a végzettség terén is.

Az emigrációs csapdák

Gadl-Soproni Anita klinikai szakpszichológus szerint természetes, hogy a külföldre költözés nehézségekkel jár, hiszen rengeteg a változás, ami stresszt okoz a szervezetben, akkor is, ha a változás pozitív.

A következő tényezőktől függ, hogy ki mennyire bírja állni a sarat, amikor nehézségek adódnak:

Ki milyen „túlélési” stratégiát alakított ki korábbi életszakaszaiban;
Fiatalabbkorábanmegtapasztalta-emár,hogyanlehetegyújkörnyezetbe beilleszkedni;
Milyenazegyénitemperamentuma(sértődékeny,érzékeny,optimistastb.);
Mennyire nyitott személyiség;
Kreatív tud-e lenni különböző helyzetekben;
Mennyire tud angolul.

A szakértő szerint a csapdák elkerülésében segít, ha a kivándoroltak rendszeresen felülvizsgálják a céljaikat: miért vannak ott, meddig maradnak, hogyan tervezik az elkövetkező esztendőket. Ez nemcsak nekik, de az otthon maradott családtagoknak is segít.

Megnehezítheti a helyzetet, ha valaki egyébként is változásokkal teli korszakát éli (például kamaszkor vagy fiatal felnőttkor), ilyenkor a két krízis felerősíti egymást. Kicsi gyerekkel, aki még csak a szüleihez kötődik, egyszerűbb a helyzet. Az iskolásoknak már nehezebb a beilleszkedés, mert a tanulmányi eredményük romolhat amiatt, hogy eleinte meg kell küzdeniük az angol nyelvvel. Ilyenkor a szülőknek segíteniük kell, hogy a gyerekeknek legyenek sikerélményeik, és jól érezzék magukat, kapjanak elismerést, ne mindig a kisebbrendűséget éljék meg.

A szakértők szerint az a siker titka, hogy a képességeink és a kihívások szinkronban legyenek: ha túl magasra tesszük a lécet, akkor szorongani fogunk, ha túl alacsonyra, akkor unatkozni. Külföldön kiemelten érdemes figyelni erre, amikor a céljainkat meghatározzuk.

A legnagyobb nehézség abban rejlik, hogy költözéskor kiélesednek az egyéni vagy párkapcsolati lappangó problémák. Külföldön minden felnagyítódik: sokkal intenzívebben éljük meg a hétköznapokat, mert több időnk van magunkkal foglalkozni. A családi kapcsolatokat megviselheti, hogy az egyes családtagokra sokkal több súly helyeződik: sokszor egy személyben kell betölteniük az otthon ragadt egész család és a baráti társaság szerepét. Ez lehetetlenség és nem is fair egymással szemben – ez akkor oldódik meg, ha az emigráns képes saját védelmi hálóját kialakítani.

Kering egy mondás, miszerint azok, akik boldogok otthon, nem jönnek el. A külföldre költözők sok esetben a családjuktól, megterhelő kapcsolatoktól, otthoni rossz emlékektől menekülnek – de a probléma utoléri őket, mert az nem a közelségből fakadt, hanem a kommunikációban, a kapcsolatban rejlik. Például egy érzelmileg rátelepedő anya tízezer kilométer távolságból is kínozni tudja a gyerekeit, hiszen ott van a chat, a Skype, és azon keresztül továbbra is kelthet lelkiismeret-furdalást a gyermekeiben. Ráadásul a külföldre költözők rendszeresen hazatérnek Magyarországra, és a magyar rokonok is mennek (hosszú hetekre, hónapokra), s az alkalmazkodás, a szűk térben való együttélés gyakran vezet konfliktusokhoz, feltépi a régi sebeket, ezerszeres erővel világít rá a megoldatlan problémákra. Érdemes megvizsgálni, mennyi időt jó együtt tölteni és milyen áron.

További problémák származnak abból, hogy sok rokon, barát úgy tekint a külföldön élő lakására, mint egy hotelre, holott a kint élők az átlagos hétköznapjaikat élik akkor, amikor a vendégek ott nyaralnak. Fontos a határok kijelölése akkor is, amikor a kint élők hazalátogatnak. Nem tudnak minden esetben a rokonok és barátok elvárásainak megfelelni, sok itthon az elintéznivaló, de mindenkinek jobb, ha szakítanak időt a kikapcsolódásra is. Jobb esetben javul a családdal és barátokkal való kapcsolat, mert amikor hazajönnek, sokkal mélyebben beszélgetnek.

Ember tervez… azaz a külföldi lét lélektani szakaszai

A külföldön tartózkodás időtartama sok mindenen múlik. A felmérések szerint az emigránsok többsége hosszú, vagy végleges kintlétet tervez, de nem biztos, hogy úgy alakul az életük. Mindenki a saját bőrén érzi, vajon azt kapta-e, amit elképzelt.

Siskáné Dr. Szilasi Beáta megállapított egyfajta cirkulációs csoportot. Az ide sorolható emberek mindig nyitva hagyják az ajtót: ha az amerikai élet nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, akkor hazatérnek Magyarországra, vagy egy harmadik országba költöznek. A többség nem annyi ideig marad Amerikában, ahogyan előre tervezte, mert sok dolog közbeszólhat. Van, aki előbb tér haza, mert hosszabb távon nyomasztja az idegenségérzet. A költözők egyharmada tér vissza Magyarországra.

1. Nászutas időszak

Ebben az időszakban úgy tűnik, hogy kolbászból van a kerítés. Az első 3-6 hónapot a turistaérzés jellemzi, ekkor még minden érdekes – az újdonság boldogít és fel sem tűnik például, hogy rossz az időjárás, vagy a munkaadó halálra dolgoztatja az embert.

Sokan azért ragadnak Amerikában, mert a munkáltatók szeretik a magyarokat: jó munkaerőnek tartják őket, a kint élőknek pedig sokat számít az elismerés, ami nem csak az anyagiakat jelenti. Tudják, hogy ha jól végzik a munkájukat, akkor magasabb pozícióba léphetnek, a főnök megdicséri őket és lépegethetnek fölfelé a társadalmi ranglétrán, úton az „igazi amerikaiak felé”.

2. Krízis

Egy pár hónap, év elteltével a hétköznapok szürkesége kijózanodást hoz. A kiköltözők kezdik reálisabban látni a környezetüket, hogy Amerikában sem zöldebb a fű. Feltűnik, hogy mennyire mások az emberek, miben különböznek a magyaroktól. Nem csak egy érdekes utazás, hanem a nagy betűs valóság, hogy külföldön ragadtak. Van, akinek nem jönnek be a számításai. Van akinek igen, de ilyenkor jelenik meg a honvágy, az otthoni ízek, az otthoni éghajlat, az anyanyelv hiánya. Gyakran Magyarországról álmodik az ember, és semmi sem tudja pótolni a messzi barátokat, a családot, az otthont. Ráeszmélnek, hogy otthon nélkülük megy tovább az élet, és bizony a távolban egyedül vannak ahelyett, hogy a többiekkel „buliznának” – hiszen az otthoniak továbbra is összejárnak.

Ezt az érzést kísérheti a szorongás, az elszigeteltség érzése, járhat ingerültség- gel, megjelenhet a depresszió. Aki egyedül emigrál, annak nehezebb a helyzete, de még a családostul költözőknél is megjelenik a magányosság érzése, mert hiányzik a szociális háló. Sokan ebben a szakaszban adják fel. A kutatás során az is kiderült, hogy sok magyar külföldön döbben rá, hogy mennyire kötődik Magyarországhoz. Sokszor akkor válnak egyértelműbbé az értékek, amikor családot alapít az ember – milyen társat választ, s vele milyen környezetben szeretné nevelni a gyerekeit.

Az ember, ha bajba kerül, új bevándorlóként érti meg igazán a saját erejét, tapasztalja meg a saját határait, valamint azt, hogy kik azok, akikre igazán számíthat. Sok magyart ér kellemetlen meglepetés, amikor a „keep smiling” mögé bújó amerikai barátokról kiderül, hogy köddé válnak, ha már nem tudja fizetni a tagságot a klubban, vagy a gyerekeik befejezték az iskolát. Az itteni kapcsolatrendszer és családszerkezet sokkal képlékenyebb: sok magyarnak meglepő, hogy a gyerekek nem tudnak mély barátságokat kialakítani, mert évente váltják az osztálytársaikat az iskolában, a családok rendszeresen teljesen új államba költöznek, ezzel lecserélve az egész baráti körüket. Ahogy az újszülötteket alig pár hetesen idegen nannyre bízzák, úgy teszik az időseket is nyugdíjas otthonba, még a COVID fertőzés ellenére is.

Más részről viszont a közösségek ereje csodás, és ezek az igazi mozgatórugói az itteni társadalomnak. A jó szomszédság kimondottan fontos, csak úgy, mint a templomi vagy zsinagógai tagság – és ha az embert befogadják, soha nem marad egyedül.

3. Alkalmazkodás

Ha az emigránsok felismerik, hogy milyenek itt az emberek, hogyan érzik magukat a saját bőrükben, és hogyan tudnak érvényesülni – ki tudják jelölni a határvonalaikat, végül a maguk helyére tudják tenni a dolgokat. Újrarajzolják az identitásukat a saját határvonalaik mentén: mi az, amiben szeretnének alkalmazkodni, mi az, amiben nem, mit akarnak elérni, és mit hajlandók tenni érte. Asszimilálódni szeretnének – azaz teljesen beolvadni környezetükbe, amennyire csak tudnak, vagy integrálódni: magyar nemzeti identitásukat is megőrizve élni életüket külhonban. Sok amerikai magyarnak a legjobb barátai szintén bevándorlók – mert ha más országból is jöttek, az élményanyaguk hasonló, s ez összeköti őket.

Ebben az életszakaszban érdemes feltenni a kérdést: menjünk, vagy maradjunk, s ilyenkor lehet igazán megalapozott döntést hozni. Ezáltal fejlődik a legtöbbet a személyiség.

4. Beilleszkedés

Csak akkor tudnak teljességgel integrálódni a bevándorlók, ha meghozzák a végleges döntést, hogy hol szeretnének élni. Ekkor békét tudnak kötni a régi és új életükkel, elfogadják a különbségeket és benne az új életüket.

Az emigrációból váratlan érzelmi előnyök is származhatnak

A szakértők szerint az emigrációval mindenképpen nyernek az emberek nemcsak pénzt, de nyelvtudást, tapasztalatot, és magabiztosságot is! A magabiztosság abból ered, hogy új területeken kell helytállniuk új környezetben, gyakran teljesen egyedül. Az emigrációbéli túlélés záloga, ha az ember rájön, hogy egyedül is meg tudja oldani a problémáit. Már nem ábrándozik az otthon melegéről – persze nem jön rosszul, ha van hinterland -, mégis szerintem minden emigránsnak saját magában kell megtalálnia a komfortosság érzését, és saját magának kell kialakítania az otthonát. Külső és belső egyensúlyát. A kutatásban megszólalók elmondták, hogy türelmesebbek lettek magukkal és az őket körülvevő világgal szemben is, szélesebb látókörre tettek szert, és bátrabbá váltak.

A kutatások azt mutatják, hogy aki idegen országban él, jobban megéli a pillanatot, és toleránsabb lesz más nemzetiségekkel, más kultúrákkal szemben is. Aki hosszabb időt tölt Amerikában, a multikulturális környezetben rengeteg nép tagjaival találkozik, és ez fokozza a kreativitást, az új mintákat a családi kommunikációba és a szakmai életébe is beillesztheti. Ezzel párhuzamosan gyakran a magyar identitás és hagyományok fontosabbá válhatnak, megerősödhet az érzelmi kötődés az anyaországhoz.

Forrás: 7 tipp az erős magyar közösség építéséhez Amerikában

Magyarok modernkori emigrációja Amerikába

Az emigrációs csapdák

Ember tervez… azaz a külföldi lét lélektani szakaszai

Az emigrációból váratlan érzelmi előnyök is származhatnak

SEGÍTHETÜNK?

ALAPPILÉREINK: