Martin Luther King Jr. napja – A szabadság, egyenlőség és hit bálványa

Martin Luther King Jr. egy igen nagy alakja volt az emberi jogok megalapozásának. Amerikában a huszadik század alatt rendíthetetlenül hirdette a rasszok közötti egyenlőséget. Amerikai polgárjogi mozgalmai és az erőszakmentes polgári engedetlenség felhasználása miatt vált sokak példaképévé. Hatalmas erőket mozgatott meg a keresztény hittel felszerelkezve, hogy társadalmi változásokat érjen el.

Január 15-én róla emlékeznek meg és alakjával erősítik meg mindazt az erős elkötelezettséget az Egyesült Államokban, hogy minden ember egyenlő jogokkal rendelkezik függetlenül faji származástól.

Üzenet Martin Luther King-től: Merj álmodni!

King Atlantában született Georgia államban 1929-ben egy baptista miniszter fiaként. Mindig is törekvő, ambíciózus jelleme a családi hátterével karöltve már fiatalon messzire jutatta akkori társadalmi helyzetéhez képest. Ennek köszönhetően doktori fokozatot szerzett a Bostoni Egyetemen 1955-ben. Ugyanebben az évben vált a Montgomery Busz Boycott vezetőjévé, amelyet Rosa Parks letartóztatása indított be.

Az ügy azért indult, mert Rosa nem akarta átadni a helyét egy fehér embernek a buszon. A Boycott 385 napig tartott és sikeresen megalapozta a feketék jogi egyenlőségéhez vezető útját, ugyanis a Legfelsőbb Bíróság azt a határozatot hozta végül, hogy a tömegközlekedésen való ilyesfajta megkülönböztetés alkotmányellenes.

1957-ben King más polgárjogokért küzdő vezetőkkel együtt megalapította a Déli Keresztény Vezetőségi Konferenciát (Southern Christian Leadership Conference), amelynek élére az ő személyét állították fő alakként. Ez a szervezet arra összpontosított, hogy erőszakmentes tüntetéseket és felvonulásokat szervezzen, hogy felhívja a figyelmet a folyamatos és tarthatatlan diszkriminációra és erőszakra, amely az afroamerikaiakat sújtotta abban az időben.

Az egyik legelhíresültebb felvonulására Washingtonban került sor ahol a munkahelyi pozíciókért és a szabadságért mozgósított tömegeket 1963-ban. Ugyanitt hangzott el az ikonidussá vált ,,Van egy álmom’’ (‘I havi a dream’) beszéde is.

Ebben a beszédében, King arra buzdított mindenkit, hogy vessenek véget a rasszizmusnak és az Egyesült Államok valóban váljék az egyenlőségek országává és igazságos társadalmává. Martin Luther King Jr. gyermekként arról fantáziált, hogy egyszer majd bőrszíntől és származástól függetlenül kézen fogva játszanak együtt kéz a kézben.

Kép forrása: Pixabay

Rengeteg embert megérintett a gyermekkori álmának hordereje, amelyet egész élete során maga előtt görgetve eljutott végül azokhoz az eredményekhez, amelyek megváltoztatták az emberiség nézeteit.

1964-ben elsőként kapott mindössze 38 évesen Béke Nobel-díjat a munkásságáért a polgárjogi mozgalomban. Habár sok eredményt ért el a békeharcos, mégis az emberi jogokért való küzdelem még közel sem ért véget. Az 1964-es Emberi- és Polgári Jogok Nyilatkozat és az 1965-es Szavazásjogi Nyilatkozat sikeresen átment a bírói rostán King támogatásának köszönhetően, de ezek a törvények még közel sem voltak a legjobbak.

Folytatódtak a felvonulások és a tüntetések, beleértve például a Selmában zajlott Szavazási Jogokért Kampányt szintén 1965-ben. Küzdelmeit King mindaddig folytatta, amíg 1968-ban egy általa szervezett demonstráció előtt Memphis-ben, Tennessee-ben meggyilkolták a motel szobájának erkélyén.

Mit hagyott hátra küzdelmeivel?

Öröksége még ma is érződik és köztünk van. Az erőszakmentes ellenállás és a szeretet és egység erejébe vetett hite szállóigévé vált, amely a gyűlölet és a megosztás elleni örökzöld eszközként virágzik. Martin Luther King Jr. Napja az Egyesült Államokban ma is nemzeti ünnep, amelyre január harmadik hétfőjén kerül sor, hogy tiszteletet rójanak az élete és öröksége előtt.

Ha tetszett blogbejegyzésünk és szívesen olvasnál más amerikai ünnepekről is, akkor KATT IDE!