Zenészcsaládból származó hegedűművész. A Grazi Zeneakadémián kezdődött nemzetközi karrierje és 20 éves korában kezdett szólókarrierbe. 30 éves korára több mint 90 országban játszott. Célja, hogy bebizonyítsa, a hegedűn bármilyen stílust meg lehet szólaltatni.
Forrás: Nyári Bernadett
“Semmi más nem szeretnék lenni, mint magyar!”
Amikor gyerekként 18-20 évesen eljöttem Magyarországról, akkor fel sem fogtam, hogy mennyire bátor tett távol élni az otthontól. Nagyon messzire megy vissza a családfám. A dédapám találta fel a cimbalomnak az egyik fajtáját, a facimbalmot és utcát is neveztek el róla Debrecenben, az üknagymamám pedig a Vígszínház első primadonnája volt. Sokan híres zenészek a családból.
Miami már valamennyire az otthonommá vált, hiszen itt élek a férjemmel, kialakultak barátságok, de azért hiányzik az otthonom, a kultúrám.
Havasi koncerten voltam október 23-án Pazaurek Pirossal, itt Floridában. Engem Havasi tanított a konzervatóriumban zongorázni, de nem láttam még őt élőben játszani soha. Ott álltunk a koncert végén és 7000 ember állva tapsolt, aminek csak a töredéke volt magyar, a maradék 6600 külföldi volt. Ennyi ember állva tapsolt itt Amerikában egy magyar nemzeti ünnepen! Ránéztem Pirosra és könnybe lábadt a szemem, annyira jó érzés volt magyarnak lenni!
Forrás: Nyári Bernadett
Nagyon büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok. De mióta ide kiköltöztem még inkább. 18 éves korom óta minden egyes koncerten büszkén hirdetem, hogy magyar vagyok és a zenémmel próbálom még magasabbra helyezni a magyar zászlót.
Több, mint 90 országban és 150 városban jártam életemben. Persze szeretek Floridában élni, de az, amit Budapesten érzek, sehol máshol nem érzem.
Minden más helyen erő, figyelem és bátorság kell a világban, de az otthon (Magyarország) az egyetlen hely a világon, ahol úgy érzem, hogy nem kell bátornak lennem. Amint átlépek a magyar határon elengedem magam, nyugodt és boldog vagyok.
“Beteljesítem egy zseni álmát”
A zene az életem. Legnagyobb álmaim is a zene körül forognak és minden áldott nap azon dolgozom, hogy ezek egyszer megvalósuljanak.
Életem egyik legnagyobb vágya, hogy a Carnegie Hall színpadán hegedülhessem a Nagypapám szerzeményeit. Megtehetnénk, hogy a jövő hónapban kibéreljük és adok ott egy koncertet, de én azt szeretném elérni, hogy meghívjanak oda játszani.
A nagypapám hegedűművész és zeneszerző volt. Sajnos nem ismertem, mert 1974-ben meghalt, és én jóval később születtem, viszont rengeteg történetet hallottam róla. Hubay Jenőnél végzett a Zeneakadémián és 6 diplomája volt. Igazi zseni volt. Nagyon sok helyen játszott a világban: Japánban, Svájcban, Németországban, de a legnagyobb álma az volt, hogy eljöjjön Amerikába zenélni.
A szocializmus alatt sok külföldi szerződése volt és egyszer, amikor felvette az útlevelét, nem volt hajlandó azt mondani az ügyintézőnek, hogy elvtárs… megemlítette, hogy egy Úr van és az ott van Fent…
Abban a pillanatban visszavonták az útlevelét, az összes szerződését, a rádiófelvételeit pedig örökre törölték. Onnantól kezdve elnyomták. Semmink nem maradt fent a műveiből, pedig rengeteg saját szerzeménye volt. Csak kis kocsmákban játszhatott, sehol máshol. Nemhogy Amerika, de többé semmi sem történhetett meg vele, amit megálmodott.
Egyetlenegy hanganyagunk van róla, egy a történtek előtt rögzített magnófelvétel, amit Svájcban rögzítettek úgy, hogy a cimbalom alá tették a magnót titokban, mert nem szerette, ha felveszik, amikor próbál. Ez egy régi, rossz minőségű felvétel és olyan hangos a cimbalom, hogy alig lehet hallani, de még így is hallatszik, hogy mennyire zseniális.
Mindig arra gondolok, hogy ha ismerhettem volna, akkor most mennyivel jobban hegedülhetnék.
Mi a legnagyobb álmom és bátorságom? Én azért szerettem volna Amerikában élni, hogy beteljesítsem az ő álmát, amit ő nem tudott véghez vinni: Amerika legnagyobb színpadain állni, miközben az Ő szerzeményeit zenélem és az Ő történetét mesélem.
Forrás: Nyári Bernadett