Rendhagyó farsang Arizonában

Legutóbbi blogbejegyzésemben ígértem, hogy beszámolok nektek arról, miért is sütöttem fánkot és hogyan igyekszünk fenntartani a farsangi hagyományokat itt, a sivatagban. Ezúttal, ketten foglaljuk össze tapasztalatainkat egyrészt mint szervező, másrészt mint résztvevő.

Bizonyára sokan elgondolkoztatok már azon, hogy mi értelme farsangolni Amerikában. Van bőven más program és Halloween úgyis egy olyan alkalom, amikor jelmezt öltünk. Mi picit fordítunk egyet a kérdésen: miért is ne ünnepelnénk meg a farsangot? Hiszen annyi lehetőség rejlik benne: feleleveníteni kedves emlékeket, bemutatni/megtanítani a fánksütés fortélyait, no, meg az sem elhanyagolható, hogy jó móka a gyerekes családoknak.

Idén nagyon sok közösség arra kényszerült, hogy rendhagyó módon ünnepeljen. Nem állt egyszerű feladat előtt a mi közösségünk sem, hiszen ez az ünnepség kimondottan interakciót kíván. Hogy lehet mindezt átvinni a virtuális térbe? 

Így farsangoltunk Arizonában

A Phoenixi Magyar Kulturális Egyesület viszont belevágta azt a bizonyos fejszét a fába és megpróbálta a legjobbat kihozni a jelenlegi helyzetből. Nem kis megpróbáltatás volt jelmezes felvonulást, ügyességi versenyeket online lebonyolítani, mégis résztvevőink visszajelzése alapján úgy tűnik, a különleges helyzet ellenére sem csökkent az ünnepi hangulat, a jó szórakozás. 

Fánkevő verseny, mesemondás, csujogatás mind belefért a műsorba.  A találkozó fénypontja pedig Dr. Keszeg Vilmos volt, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem professzora. Tőle rengeteget tudtunk meg a farsang eredetéről és változatairól, az e köré szerveződő szokásokról.

De ha már farsangról beszélünk, röviden nézzük meg, mi is tulajdonképpen ez az ünnep, honnan ered és hogy került be egyik változata az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.

Mi is tulajdonképpen a farsang?

Amikor amerikai családtagjainknak és ismerőseinknek próbáljuk magyarázni, egyszerűbben azt szoktuk mondani, ez valóban a magyar karnevál. Vagyis Halloween?- kérdik. Nem éppen. Ők általában annyit tudnak a karneválról, hogy az emberek jelmezbe öltöznek és szórakoznak. Ami talán leegyszerűsítve igaz is. De amint Keszeg Vilmos professzortól megtudtuk, ez csak egy kis része a népi hagyományunknak.

A farsang eredete

A farsangról már 1283-ból maradt fenn írás, tehát egyike a legősibb hagyományainknak. Bár nem kimondottan magyar ünnep, a szó a bajor-osztrák ‘vaschang’-ból származik, onnan vettük át, de a magyar nép magáévá tette.

Évszázadokon keresztül a hagyomány sok változáson ment (és megy) keresztül. 1552-ben, a reformáció ideje alatt például Heltai Gáspár, a Magyar Krónika szerzője, már “az ördög ünnepe” néven említi.

Később, a tizennyolcadik században, az ünnep változott. A királyi, majd nemesi udvarokban kezdték ünnepelni, mint maszkos bált, innen a városi polgárság körébe jutott, ahol nemcsak báltermekben, de már az utcán is ünnepelték. Amikor aztán a falusi lakosság is átvette, beillesztették a mindennapi életbe és a vallási életbe. Rövid idő alatt a farsang annyira elterjedt, hogy a nép még hadjárat alatt is megünnepelte.

A hagyományos farsang ünneplése

A farsang hagyományosan köszöntésekkel kezdődik, s onnan kezdve az egész időszakot vigasság és jókedv tölti meg. Különösen Erdélyben a fonóházak látogatása nagyon fontos volt, azért is, mert a farsang egyik lényege a párválasztás. A hagyományos fonóházakban lányok gyűltek össze fonni és varrni. A farsang ideje alatt a legény csoportok álarcosan látogatták a fonókat, megszakítva a munkát, míg a lányokat megtáncoltatták.

A párválasztás mellett a farsang lényege a szabályok felrúgása, gúnyolódás, adománygyűjtés, de főként mértéktelen evés-ivás volt. A farsang végén például a vénlányok és, kevésbé ugyan, de vénlegények kigúnyolása is belefért a játékba. 

Mivel a farsangot a böjt követi, a Cibere vajda és Konc király küzdelme a farsangi játékok egyik szerepe volt. Cibere vajda a böjtöt, míg Konc király a bőséget jelképezi. A farsang Konc király győzelmével kezdődik és Cibere vajda győzelmével végződik.  

Temetésparódia, álesküvő és a farsangi bál jellemzi az időszak végét, a Farsang farkát.

Busójárás Mohácson

Mohács környékén, dél-Magyarországon a farsang farkát a híres busójárás jellemzi, ami 2009-ben bekerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára. A hatnapos ünnepség főszereplői a busók, ijesztő jelmezekbe öltözött, faálarcot és nagy gyapjú köpönyeget viselő férfiak.

A sokrétű fesztiválhoz még hozzátartozik a gyermekek jelmezversenye, maszkfaragók és más kézművesek munkáinak bemutatása, de a fő ünnepség a busók megjelenése. Az ijesztő busók csónakon érkeznek a Dunán, majd végigvonulnak a városon, a telet szimbolizáló koporsót körülvéve, amit az ünnepség végén egy óriás máglyán elégetnek. Mindemellett az ünnepség alatt lakoma és zene folyik az utcákon, mint minden farsangot ünneplő helységben.

Döme temetése Torockón

Az Erdélyben fekvő Torockó egyike a hagyományörző falvaknak, ahol a farsangot megszakítás nélkül ünnepelték és ünneplik évezredek óta. Ha személyesen nem is lehettünk ott, a Keszeg Vilmos professzor úr képei által mi is Torockóra látogattunk, a helyi farsangra, ahol a tél temetésén vettünk részt.

Mint megtudtuk, Torockón, a Székelykő árnyékában, a telet Dömének hívják, a farsang végén koporsóba teszik, nagy temetési menetet rendeznek neki, amit a falu főutcáján végigvezetnek. Végül pedig nem máglyán égetik, hanem vízbe fojtják, a falu központjában álló csorgókútba.

Hagyományain keresztül él a nép

Annak, hogy mi a mai napig ünnepeljük a farsangot – minden magyarlakta vidéken, még itt, a vadnyugati sivatagban is – legnagyobb jelentősége nem abban áll, hogy egyszerűen szórakozunk, találkozunk, ismerkedünk, bár az egy nagyon fontos része. 

De azzal, hogy évszázadokon keresztül megőrizzük hagyományainkat, az identitásunkat őrizzük meg, a megmaradásunkat biztosítjuk. Hagyományain keresztül él egy nép, s a farsang, bár nem csak magyar szokás és léteznek hasonló ünnepségek, a farsang magyaros változata egyedi, évezredeken keresztül segíti a világ magyarjainak a megmaradását, kulturális identitásának megőrzését.

Mi, az arizonai magyarok is őrizzük a farsangi hagyományokat

Visszatérve a mi kis arizonai magyar közösségünkre, amennyire lehet, itt is próbáljuk őrizni identitásunkat, most éppen a farsangon keresztül.

Jelmezek bemutatásával kezdtük az ünnepi Zoom összejövetelt, csujogatással próbáltuk nem a telet, hanem inkább a betegséget, pontosabban a napjainkra jellemző koronavírust elűzni. Csujogató versenyt is rendeztünk, ahol a résztvevők közül egy páran aktuális, nagyon találó csujogatókat írtak. Álljon itt néhány példa:

2. Téli csúnya korona, vigyen ördög pokolra!
3. Boldogságot, egészséget! Kiűzzük a betegséget!
4. Telelünk, telelünk,/Covidot nem szeretünk,/Farsag, farsang búcsuzunk,/Covid oltást akarunk!

A farsangi lakomázás egyik legismertebb, legfinomabb csemegéje a farsangi fánk. Az ünnepség egyik jellemzője a fánkevő verseny, ami a phoenixi virtuális farsangról sem maradt el, s a fánkevők (és nézőik) nagyon jól szórakoztak.

A jövő évi fánkevő verseny résztvevői számára itt egy jó farsangi fánk recept, amit csoportunk tagjai használtak: Szalagos farsangi fánk a Limara Péksége oldaláról.

Gyerekekkel is lehet sütni, sőt, sokkal élvezetesebb.

Képek: Arany Mák, Vicsi Judith, Vicsacsán Réka