A dimenziók művészete

A festményeimen szereplő színek harmóniája kialakít egy rendszert. Képeim egyszerre mutatják az Univerzum, a kozmosz káoszát, ugyanakkor annak rendjét is – meséli Áder Orsolya.

A húszas éveiben járó fiatal művész tanulmányait Londonban, a Richmond, The American International University in London divat, üzleti marketing, illetve művészet, dizájn és média szakán végezte.

A hagyományostól eltérő, új utakat kereső alkotó néhány műve nemsokára az Egyesült Államokban is bemutatásra kerül.

Az alkotói indíttatásáról, sikereiről Áder Orsolyával, Magyarország köztársasági elnökének lányával beszélgetek. Orsival írásban vettük fel kapcsolatot. Soraimat Los Angelesből küldtem neki, a válaszlevél Kínából, Sanghajból érkezett.

Megtaláltad a szabadságod a művészi világban? Milyen szerepet tölt be életedben a művészet?

-A művészet számomra a szabadságot jelenti, sokszínű világában érzem magam a legszabadabbnak és talán a legőszintébbnek is. A művészetben nincsenek határok. Az alkotói szabadságot senki sem korlátozhatja. Csak a közönség döntheti el, hogy mi jó és mi nem.

16 éves korod óta külföldön élsz. Tanulmányaidat Brüsszelben és Londonban végezted, neves intézményekben.

 -Az életutam először Brüsszelbe, majd Londonba vezetett. Divatüzlet, marketing, menedzsment valamint művészet, dizájn és média szakon végeztem a Richmond, The American International University-n Londonban.

Biztosan sokat jelenthetett számodra nemzetközi környezetben tanulmányokat folytatni. Feltételezem, hogy tehetséged, a művészi világ felé nyitottságod már gyermekkorodban is megmutatkozott. Hogyan indultál el a művésszé válás útján?

–Volt időszak amikor zongoráztam, énekeltem, hegedültem. Kiskorom óta fontos volt számomra az alkotás, az önkifejezés lehetősége. Először ékszer, majd szürreális grafikák készítésével, végül az absztrakt festészettel foglalkoztam.

Az alkotás örömét első ízben tizenkét évesen tapasztaltam meg. Már gyermekként sikerült számos saját készítésű ékszeremet eladnom a budapesti Iparművészeti Múzeum karácsonyi vásárán. Ez egy gyermek számára maga volt a csoda. Olyan élményt jelentett, amit sose felejtek el.

Szőllősi Rita ékszertervező iparművész tanított meg az ékszerkészítés alapjaira, ő inspirált, és ő indított el a művészi pályán.

Vászon elé is akkortájt álltál?

 –Középiskolás éveimet családommal együtt Brüsszelben töltöttem. Amikor az ember költözik, számos változás éri. Megváltozik az addig megszokott környezete, távolabb kerülnek az addigi barátok, megnyílik egy másik világ. Sok új inger, benyomás ért tizenévesen. Ezt muszáj volt kiadni magamból. Ott került ecset a kezembe. Ott kezdtem el festeni.

Felsőfokú képzést Londonban kaptam. Új környezet, nagyszerű tanárok, rengeteg új élmény. Akkor még csak nem is remélhettem, hogy egy nap saját kiállításomra invitálhatom a művészet kedvelőit. Londonban nyílt ki előttem a divat és a művészet világa.

Tanulmányaim során számos gyakornoki tapasztalatot is szereztem Nanushka, Abodi Dóra és Zoób Kati oldalán. Nekik köszönhetem többek között azt is, hogy a divat kreatív világában is otthonosan tudok mozogni.

Idén, a karantén helyzetből adódóan jelentős szerepet kapott az életemben a festés.

Az absztrakt stílusod mikor kapott teret?

 –Az absztrakt festmények sokkal jobban hatnak rám, mint bármilyen más stílusú kép. Azért kedvelem ezt az irányzatot, mert ebben nincsenek kész válaszok. A nonfiguratív képek számomra sokkal titokzatosabbak.

Vonz a szürrealizmus világa. Az egyetemi tanulmányaim alatt az osztálytársaim és tanáraim élénk érdeklődést mutattak a rajzaim iránt, ezért úgy döntöttem, hogy létrehozok egy divatmárkát és szürreális grafikáimat pólókra nyomtatom.

Hasznomra vált, hogy tanultam számítógépes grafikát, divat menedzsmentet, marketinget. Első kollekcióm létrehozásánál pólókat díszítettem saját rajzaimmal. A grafikák mind önálló személyiséggel rendelkeznek, ez tett különlegessé egy-egy pólót.

Idővel rájöttem, hogy engem mégis az absztrakt stílus érdekel leginkább, ebben a műfajban találtam meg a művészi kifejezési formát. De továbbra is nagy élvezettel készítek szürreális grafikákat.

London adott teret az első kiállításodnak?

-Bemutatkozó kiállításom 2020-ban volt Magyarországon, Budapesten az Abigail Galéria és Aukciós Házban. Én voltam az egyetlen művész, aki 60 festményemmel szerepelt két hónapon keresztül.

Hajdú Kata a Próféták hazatérnek sorozatában Magyarországról elszármazott művészek alkotásait mutatja be rendszeresen. A kiállításoknak nagy a látogatottsága.

Kata számára fontos küldetés, a tehetséges fiatal művészek bemutatása is. Megtisztelő számomra, hogy vele dolgozhattam, dolgozhatok. Ő ösztönzött arra, hogy kiállítási anyagot állítsak össze festményeimből. Neki köszönhetően kerülhettem a közönség elé és a figyelem középpontjába.

Biztos vagyok benne, hogy nagy volt az érdeklődés festményeid iránt.

-A pozitív visszajelzéseknek nagyon örültem. Az Abigail Galéria által több festményem is eladásra került, többek között műgyűjtők által. Ez óriási megtiszteltetés és visszaigazolás egy magamfajta pályakezdő fiatal művésznek.  Családom és  barátaim is biztattak, ösztönöztek.  Kedvelik a képeimet, de egy külső, kevésbé elfogult vélemény mindig nagyobb bátorítást jelent. Minden művésznek szüksége van megerősítésre, pozitív visszajelzésre.

Első festményed megszületése gyökeresen megváltoztatta az életed? Ha jól tudom kiállításra került a pályaműved első alkotása is.

-Az első festményem címe “Ahonnan minden elkezdődött”.  Ez azért fontos számomra, mert ez az alkotás, ami elindította a pályámat, amivel megtaláltam a sajátos stílusomat, kifejezési módomat a festészetben.

Az első kép megszületése után olyan visszajelzéseket kaptam, ami arra késztetett, hogy továbbra is fessek. A bátorítás sok erőt adott a folytatáshoz.

Az első képem megszületésének köszönhetem, hogy pár évvel később saját tárlatom nyílhatott az Abigail Galériában.

A kiállításod Hosszú Katinka, háromszoros olimpiai, kilencszeres világ- és tizenötszörös Európa-bajnok sportoló nyitotta meg. Egy olimpikon életében kevés a szabadidő, így igen nagy megtiszteltetésben lehetett részed.

-Nagyon! A kiállításnak köszönhetően ismertem meg őt, majd szoros barátság alakult ki közöttünk. Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy elvállalta a felkérést, de igazából még jobban örülök annak, hogy megismerhettem. Nagyon szeretek vele beszélgetni, sok közös témánk van. Nagyon tisztelem a sikereiért, de még jobban a szerény személyiségéért. Van két közösen festett alkotásunk is. A sport is egyfajta művészet, így jól megérti a világomat.

Alkotásaid sorát a Pauker Nyomda beválasztotta a neves kortárs művészeket tömörítő  Pauker Collection-be.

-Óriási szakmai elismerés, hogy műveim több magyar és külföldi művészeti gyűjteménybe is bekerültek. A kiállítást követően, legfiatalabb művészként beválasztottak egy művészeti könyvsorozatba, amely angol, kínai és magyar nyelven is elérhető. Én lettem az 52. a sorozatban.

Angliában tanultál, jelenleg Sanghajban élsz és alkotsz. Más kultúra ölel és nevel jelenleg. Távol az otthontól megtaláltad Kínában is az utad?

-Mágnesként vonz a kínai kultúra ereje. Csodálatba ejt az itteni világ. A nyelvüket is igyekszem elsajátítani. Szorgalmasan tanulom az írásjeleket, amelyek önmagukban is művésziek.

Jelenleg szabadúszóként dolgozom Sanghajban különböző projekteken, melyek kapcsolatban állnak a divattal, művészettel, illetve rendezvényszervezéssel.

Az európai kiállításokat követi Kínában is hasonló művészeti esemény?

 –Igen, több kiállításra készülök Kína különböző városaiban. Megtisztelő számomra, hogy alkotásaim az Egyesült Államokba is eljuthatnak. Ott még nem jártam, de terveim között szerepel. Fiatal vagyok, még sok helyre szeretnék elutazni.

Festményeid már biztosan képviselni fognak téged, a Hungarian Summit csúcstalálkozóján Floridában, Daytona Beach-en. De idővel bízom a személyes találkozás lehetőségében is.

Minden alkotásodba sok munkát fektetsz. Napi 8-12 órát alkotsz.  Izgalmas látványt nyújtó grafikáid elsősorban vászonra kerülnek? Más anyagokon, felületeken is megjelennek?

-Többnyire vászonra kerülve tudnak könnyebben utazni a nagyvilágban. Mindemellett az egyik legnagyobb magyar porcelánmárka felkért, hogy tervezzek számukra egy új és modern kollekciót, amelyet szürreális grafikai terveim és festményeim inspiráltak. Ez egy újabb kihívás és öröm számomra.

Vászonra került alkotásaid különleges, sajátos technikával készülnek. Sokszínű festményeid kifelé törnek a térbe. Egyaránt tükröznek káoszt és rendet. Minden festményedben ott rejlik egy-egy titok, titkos varázs. Vannak szabályok, melyek vezetnek? Vagy pusztán az alkotói szabadság vezérel?

-Szeretem alkalmazni képeim felépítésénél az olyan régi arányrendszereket, mint az aranymetszés vagy a Fibonacci-számsor. Varázslat köt az ősi matematikai és csillagászati összefüggésekhez is.

Minden alkotásban megjelenik az alkotó. Látod magad egy-egy erővel, harsány színekkel teli, nagyméretű festményedben?

-Alkotásaimban önmagamat szeretném megmutatni. Az eddigi és jelenlegi életemet.

Életérzéseim rákerülnek a pamacsvonásokkal teli vászonra. Színekkel, formákkal mutatom be az engem körülvevő világot. A hangulatom, gondoltaim tükröződnek egy-egy festményen. Legújabb ötletem, amikor a színek fluoreszkálnak a vásznon.

Lelkes alkotó vagyok, valahol fáradhatatlan is. Törekszem arra, hogy minden festményembe kerüljön új elem, új érzés, új üzenet.

Festményeid többrétegűek. Igen gazdag színskálájúak. Különleges technikát alkalmazol?

-Saját stílust követek, bár rám is gyakorolnak hatást más művészek. Salvador Dalí és Picasso a kedvenc művészeim. A festőkéssel és pamaccsal felhordott vastag rétegek izgalmas textúrát hoznak létre a vásznon. Ezekkel a kellékekkel dolgozom.

Milyen forrásból érkezik az inspirációd ereje?

-Igazából bármi tud inspirálni. Különböző művészi stílusoktól kezdve az apró részletekig egy házon. A zene  elengedhetetlen számomra a festéshez. A zenének köszönhetem, hogy maximálisan tudok koncentrálni és kihozom magamból a legjobbat alkotás közben.

Mint mindenkit, engem is számtalan vizuális hatás ér évente. Sok mindenből táplálkozhat egy művész. Inspirál az éjszakai égbolt élménye, az évszakok változása, egy-egy zenei motívum is. Az univerzum filozófiája, akarva-akaratlanul belekerül alkotásaimba.

Talán nem vagyok annyira a szavak embere, azt szeretném, ha a képeim beszélnének helyettem.

Szerintem nagyon fontos, hogy hallgassunk a megérzéseinkre. Arra a kis belső hangra, ami minden emberben ott van.

„Túl sok” lett egyik alkotásod címe. A festményen megjelenik egy kérdőjel is. Túl sok kérdés van jelenleg az fejedben?

-A kérdőjelek nem véletlenül kerültek a vászonra, hiszen tavaly – az életünket alapvetően megváltoztató évben – számtalan kérdés motoszkált az én fejemben is. Pont úgy, mint másokéban. Számomra fontos, hogy ne csak szépet alkossak, de el is gondolkoztassam a nézőt.

Egy ilyen év után mindenkinek sok kérdés van a fejében. Amikor a karatén időszak elkezdődött, rengeteg időm volt gondolkodni. Felmerült a kérdés bennem is, hogy mit, min szeretnék változtatni. Milyen módon szeretnék a bezártságból kitörni, hogyan tudnám ezt az időszakot legjobban hasznosítani?

Nagyon vágytam arra, hogy a szabadban lehessek. Érzelmileg, pedig szerettem volna egyfajta kitörést.

A káosz szimbolizálja alapvetően az elmúlt évet. De azt vettem észre, hogy a káoszban is van egyfajta rend. A káosz uralja több alkotásom, de a színekkel igyekeztem harmóniát teremteni a festményeimen. A Káosz cím (Káosz I ,V, VI, VI) is jól kifejezi az elmúlt év zűrzavarát.

Egyszerre több festményen is dolgozol?

–Napi 8-12 órát dolgozom éjszaka, vagy éjszakába nyúlóan. Az alkotási folyamat a teljes figyelmemet leköti. Egyszerre több ötlet születik és cikázik a fejemben.

Mindig több képen dolgozom, már csak a száradási időszak miatt is. Sokszor „pihentetek” egy-egy ötletet, és az is előfordul, hogy néhány nap múlva már más irányba gondolkodom.

Alkotó ember vagy, tele energiával, alkotói kedvvel, tervekkel. Sokszínű egyéniségnek érezlek. Úgy érzem, szereted a változásokat az életedben magad körül. Az utad merre vezet érzéseid szerint a jövőben?

-Magamat ismerve talán többlaki leszek. De családot otthon szeretnék alapítani. A gyermekeimet szeretném a családom közelében tudni. Számomra a család a legfontosabb és szeretném a gyermekeimnek is megadni azt a családi légkört, biztonságot és szeretetet, amelyet én is kaptam a szüleimtől és a testvéreimtől.

A legjobbakat kívánom Orsi! Maradj továbbra is termékeny művész! Várjuk műveid mielõbbi bemutatását az Egyesült Államokban, a Hungarian Summit-on!

Képek forrása: Orsolya Áder, The art of dimensions, PAUKER COLLECTION, 2020