Site logo

A város, amely sohasem alszik I.

Mindig szívesen emlékezünk vissza a nyári utazásainkra. Ezt teszem most én is, amikor a tavalyi New York-i nyaralásomra gondolok vissza. A képeket nézegetve ismét átélem a pulzáló, Frank Sinatra New York, New York című dalában soha nem alvó városként emlegetett mertopoliszban átélt élményeimet. A dal története is érdekes, ugyanis egyik példája annak, amikor egy film zenéje sokkal híresebb, mint maga a film. Martin Scorsese New York, New York című 1977-es filmjének legismertebb dalát John Kander szerezte, a szöveget Fred Ebb írta, és abban Liza Minelli adta elő, de igazán híressé akkor vált, amikor egy évvel később Frank Sinatra is előadta a Radio City Music Hallban tartott koncertjén, és a sikeren felbuzdulva a következő albumán feldolgozta. Innentől kezdve mindig énekelte – néha Minellivel duettben -, és sokan azt hiszik, ez eredetileg is az ő dala volt. Ma már nincs olyan esemény New Yorkban, amin ne hangzana fel, a New York Yankees pedig nem hivatalos himnuszaként használja és számos feldolgozása született. Ahogyan az említett dalban elhangzik, éppen úgy akartam én is a része lenni az amerikai szuperkontinens harmadik, a világ nyolcadik legnépesebb városának.

Gyere velem a Nagy Almába és ha tetszett, olvasd el az előző történetemet ITT!

Három repülőtere, a La Guadia, a Newark Liberty és a John Fitzgerald Kennedy fogadja az utazókat. A város tömegközlekedése nagyon jó, aminek gerincét a metró adja. Ha több napot töltünk a városban, mindenképpen 7-Day Unlimited Ride nevű hetibérletet érdemes venni, ahogyan mi is ezzel közlekedtünk. Kedves meghívóimmal a város szívében található Grand Central Terminalban találkoztunk, amely a július 4-ei belső díszvilágítással ünneplőbe öltöztetve fogadott. Ámulatba ejtően fenséges ez az épület, amely nagytermének információs pavilonja tetején található sárgarézből készült ikonikus és kifejezetten értékes óraremek a pályaudvar legismertebb szereplője. A New York-iak számára “találkozni az óra alatt” egyértelmű meghívás a Grand Centralra.

Az első utunk természetesen a Hudson folyó torkolatánál, a Liberty Islanden található Lady Libertyhez vezetett. A talapzattal együtt 305 láb (93 méter) magas Szabadság-szobor egy nőt ábrázol, aki felemelt jobb kezében fáklyát tart, baljában pedig a Függetlenségi Nyilatkozat (1776. július 4.) elfogadásának dátumával egy táblát. A komphoz időpontra volt elővételes jegyünk. Beálltunk a hosszú, tekergő sorba, ami első ránézésre ijesztő volt, de gyorsan haladt. Kijelölt útvonalon léphettünk be egy épületbe, amelyben egy repülőtéri biztonsági ellenőrzéshez hasonlón átesve jutottunk ki a kompokhoz, a kikötőbe. A hajóról előttünk a hatalmas víz, mögöttünk a város felhőkarcolóinak lenyűgöző látványa tárult elénk, miközben a Szabadság-szobor felé haladtunk. Különös érzés volt belegondolni abba, mit érezhettek a bevándorlók annak idején, amikor ez a látvány tárult a hosszú hajóút után eléjük. Az Ellis-sziget a New York-i kikötő bejáratánál, a Hudson folyó torkolatában van, ahová mintegy 30 millió bevándorló érkezett 1820 és 1920 között. Az ott található építményben „fogadták”, vizsgálták meg őket, elbírálták a bevándorlók letelepedési kérelmét. Bizony volt, akiket onnan fordítottak vissza, ha például az orvos azt állapította meg, hogy nem egészségesek.

A múltból visszatérve a nyaraláshoz, másnap a „széles úton” jártunk, azaz a Broadway-ra mentünk. Annak ellenére, hogy természetesen a városban több széles sugárút van, általában a Manhattan streetet értik alatta, amely a legrégebbi észak-déli irányú főút a városban. Ahol siker vagy örök feledés a tét. Hetven színház van egymás mellett, a világ színház börzéjeként is emlegetik – The Theather game – elképesztő belegondolni is, hiszen ezt a helyet az amerikai színjátszás központjaként emlegetik világszerte. Ott beülni egy előadásra, számomra ez is egy feledhetetlen élményem volt. Olyan hang és képi hatás varázsolt el a nézők között engem is a Harry Potter és az elátkozott gyermek című előadáson, hogy szinte a történet szereplőjének éreztem magam.

 

Képösszeállítás: Szőllősi Judit.

Képek: Franklin Ames, továbbiakat ITT találsz.

A kulturális program után a kulináris élvezetek napja következett. Hét állomásos food tour-on, China Townt és Little Italyt is érintve kóstoltunk finomságokat, miközben érdekességekről is beszélt a túravezető. China Townban gyümölcsöket, tengeri herkentyűket árultak az utcán, az épületek közé lámpások voltak kifüggesztve. Ugyan így város a városban Little Italy, tele éttermükbe invitáló olaszokkal, megidézve a Dole Vita hangulatát. Jártunk várostörténeti sétán is, amit ha ott jársz, nem hagyhatsz ki, és mindenképpen el kell menni a 9/11 Memorial-hoz. A túravezetőtől hallottunk Elis szigetéről, megtudtam a Wall Street történetét és jártunk George Washington az USA első elnökének híres szobránál, amely a New York-i NYSE székház Nemzeti Emlékművében a New York-i Stock Exchange épületére néz, a Világkereskedelmi Központból, keleti irányban, a Brooklyn híd felé.

Egy másik régi álmom teljesült, hiszen Brooklyn sem maradhatott ki a New York-i barangolás során. A metróból való kilépés után a híd irányába haladva egyre szebb lett a városrész. Sétánkon bejártuk a Dumbo negyedet, láttuk a Power House-t (hatalmas könyvesbolt), majd jött a Main Street, Brooklyn Bridge Park, Brooklyn Heights (Brooklyn régi negyede), Brooklyn Borough Hall (Brooklyn régi városházája) és a Manhattan hídról is fantasztikus kép tárult elénk. A Wall Streeten található bikánál már kora reggel turisták várakoznak, ami egész nap hömpölygő tömeget alkot. Elsétáltunk a Trump torony mellett is. A Brooklyn hidat, amely az Egyesült Államok egyik legrégibb függőhídja, szintén ikonikus és kihagyhatatlan, ha New Yorkban jár az ember.  Az 1834 méter hosszúságú híd Manhattan szigetét köti össze Brooklynnal. Ezen át lehet sétálni, amit mi is megtettük, miközben mindenütt JAY-Z és  Alicia Keys Empire State Of Mind című számát játszották a hídon sorakozó árusok.

A New York Public Library is népszerű a turisták körébe. Be lehet járni egyedül is, de fel lehet iratkozni egy nagyjából 1 óra hosszú sétára is, ahol bemutatják az épületet. A könyvtár mögött van egy park, ahol nyáron filmvetítések, felolvasóestek és író-olvasó találkozók vannak. Érdekesség, hogy a füves terület alatt több emeletes raktára van a könyvtárnak. Pár érdekesség az intézményről: a Stephen A. Schwarzman Building egyfajta kutatóközpont, ami 1911-ben épült és 2 oroszlán őrzi a bejáratát. Benne őrzik Thomas Jefferson vázlatát a Függetlenségi Nyilatkozatról, a Gutenberg-bibliát és Galileo Galilei kéziratait.

Összefoglalva, New York-i kalandom élményekben gazdag volt. A város története, kultúrája, konyhája és nevezetességei mind hozzájárultak ahhoz, hogy ez egy igazán felejthetetlen utazás legyen. Maradj velünk a következő krónikákban a Nagy Alma további meséiért! Folytatjuk…