Magyarok a NASA-nál – Kik járultak hozzá az űrkutatás sikeréhez

A magyar űrkutatók jelentősége az űrtechnológia és a NASA fejlődésében megkerülhetetlen tény, amit gyakran méltatlanul keveset emlegetünk. A magyar űrkutatás története során hazánk kiemelkedő mérnökei, fizikusai és kutatói már a kezdetektől meghatározó szerepet játszottak a világűr felfedezésében és az űrtechnológia fejlesztésében. A NASA és más űrügynökségek történelmi sikereiben magyar származású tudósok keze nyoma is ott van, az első rakétáktól kezdve a Nemzetközi Űrállomás kísérleteiig. Cikkünkben bemutatjuk azokat a kiemelkedő magyar szakembereket, akik jelentősen hozzájárultak az űrkutatás és a NASA sikertörténetéhez az elmúlt évtizedekben.

Magyar származású úttörők a NASA történetében és a magyar űrkutatásban

Az űrkutatás történetét végigkísérték a magyar származású tudósok, akik alapvető elméleti és gyakorlati tudással járultak hozzá a rakétatechnológia és az űrtudomány fejlődéséhez. Ezek a briliáns elmék a 20. század elején történelmi jelentőségű felfedezéseket tettek, amelyek nélkül ma nem beszélhetnénk modern űrkutatásról.

Kármán Tódor – a Jet Propulsion Laboratory alapítója

A budapesti születésű Kármán Tódor (Theodore von Kármán) olyan tudományos örökséget hagyott maga után, amely máig meghatározza az űrkutatás irányát. 1881-ben született Budapesten, és később az Amerikai Egyesült Államokban folytatta karrierjét, ahol a California Institute of Technology (Caltech) keretein belül alapította meg azt a laboratóriumot, amelyből később a NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) kifejlődött. Kármán úttörő munkát végzett az aerodinamika és asztronautika területén, és matematikai módszereket alkalmazott az aeronautikai és űrkutatási problémák megoldására.

Kármán tudományos munkásságának legfontosabb elemei közé tartozik a folyadékok áramlásának és a turbulens áramlásnak a kutatása, amely elengedhetetlen volt a rakétatechnológia fejlesztéséhez. A Caltech-en végzett munkája során olyan alapokat teremtett meg, amelyek lehetővé tették a későbbi NASA-missziók megvalósítását.

Teller Ede – a nukleáris fizika területén

Teller Ede (Edward Teller), bár leginkább a hidrogénbomba “atyjaként” ismert, jelentős szerepet játszott az amerikai űrprogram korai szakaszának formálásában is. Az 1908-ban, Budapesten született fizikus Leo Szilárd és Wigner Jenő társaságában segített meggyőzni Roosevelt elnököt az atomprogram elindításának fontosságáról.

Teller 1943-ban csatlakozott a Los Alamos Laboratóriumhoz mint csoportvezető az Elméleti Fizikai Osztályon. Munkássága során számos olyan tudományos kérdéssel foglalkozott, amelyek később az űrkutatásban is alkalmazásra találtak. A nukleáris energia békés célú felhasználásának kutatásával olyan technológiai alapokat teremtett, amelyek az űreszközök energiaellátásában is fontos szerepet játszottak.

Wigner Jenő – Nobel-díjas fizikus szerepe a magyar űrkutatásban

A magyar származású Wigner Jenő (Eugene Wigner) 1902-ben született Budapesten. A későbbi Nobel-díjas fizikus kulcsszerepet játszott a Manhattan Project korai szakaszában. Teller Edével és Leo Szilárddal együttműködve részt vett az 1939-es Einstein-Szilárd levél megírásában, amely Roosevelt elnöknek szólt.

Wigner a chicagói Metallurgiai Laboratóriumban dolgozott, ahol olyan nukleáris reaktorok tervezéséért volt felelős, amelyek később az űrhajók és űreszközök energiaellátásában is szerepet játszottak. 1963-ban fizikai Nobel-díjat kapott “az atommag és az elemi részecskék elméletéhez való hozzájárulásáért, különösen az alapvető szimmetriaelvek felfedezése és alkalmazása révén”.

Modern kori magyar kapcsolatok a NASA-val

A történelmi alapok után sem szűnt meg a magyar szakemberek hozzájárulása az űrkutatáshoz. A modern korban is számos magyar származású kutató, mérnök és űrhajós öregbítette hazánk hírnevét a világűrben és a NASA-nál.

Simonyi Károly – szoftverfejlesztő és űrturista

Simonyi Károly (Charles Simonyi) magyar-amerikai szoftverépítész, aki a Microsoft alkalmazáscsoportját indította el és vezette, és az első Microsoft Office verziókat építette. 1948. szeptember 10-én született Budapesten, majd 1968-ban az Egyesült Államokba költözött tanulni.

2006-ban Simonyi érdeklődést mutatott az űrturizmus iránt, és megállapodást kötött a Space Adventures űrturisztikai vállalattal egy tíznapos küldetésre a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Az első űrutazásáért 20 millió dollárt fizetett. 2007 áprilisában az orosz Szojuz TMA-10 űrhajó fedélzetén az ötödik űrturista és a második magyar lett a világűrben. 2009 márciusában a Szojuz TMA-14 űrhajó fedélzetén második útját tette a Nemzetközi Űrállomásra. Összesen több mint 26 napot töltött a világűrben, ami jelentős tapasztalatot jelent a civil űrutazók között.

Ari Csilla – neurobiológus és a NEEMO-expedíció résztvevője

Egy másik kiemelkedő magyar kutató, Ari Csilla neurobiológus is részt vett a NASA legújabb, sorrendben 23. NEEMO expedíciójában. A NASA mélytengeri küldetésében (NEEMO, azaz NASA Extreme Environment Mission Operations) a Floridában dolgozó magyar kutató mellett három másik női kutató, köztük az amerikai Jessica Watkins és az Európai Űrügynökség (ESA) képviseletében Samantha Christoforetti űrhajósok is részt vettek.

A NEEMO-23 küldetés célja az volt, hogy kiderüljön, hogyan élnének az űrhajósok, kutatók a Holdon, a földinél kisebb nehézségi erő mellett. A küldetés során különféle beavatkozásokat teszteltek a legénységen, illetve egészségügyi és pszichológiai változásokat figyeltek meg, mint például stressz reakciót, a reakcióidő alakulását, a memóriát, látást, ízérzékelést, ügyességet és izomerőt. Ezek a kísérletek mind hozzájárulnak a jövőbeli Hold- és Mars-küldetések sikeres megvalósításához.

A HUNOR program – Az új magyar űrhajós küldetés a magyar űrkutatás jövőjében

Magyarország nemcsak a múltban, hanem a jelenben is aktívan részt vesz az űrkutatásban. Ezt bizonyítja a HUNOR program, amely hazánk második űrhajósát készíti fel a nemzetközi űrmisszióra.

Kapu Tibor felkészülése és küldetése

A HUNOR (Hungarian to Orbit) magyar űrhajós program Magyarország Űrstratégiájának részeként jött létre. A kormány 2021-ben fogadta el azt az űrstratégiát, amely kimondja, hogy hazánknak stratégiai érdeke megőrizni és fejleszteni a világűrben folytatott tevékenységekhez szükséges kompetenciáit.

Az űrhajós ambíciókkal rendelkező érdeklődők 2022. január 31-ig adhatták le jelentkezésüket, és a kiírásra több mint 240 pályázat érkezett. Egy komplex és szigorú szűrési és felkészítési folyamatot követően, 2024. május 26-án hozták meg a döntést a HUNOR-program Irányító Testületében Magyarország második kutatóűrhajósának és tartalékosának személyéről. A kutatóűrhajós pozícióba Kapu Tibort, 31 éves gépészmérnököt, a kutatóűrhajós tartalékos pozícióba Cserényi Gyula 35 éves erősáramú villamosmérnököt választották.

A NASA nemrég jóváhagyta az Axiom Space 4-es missziójához szükséges engedélyeket, így hosszas várakozás után útnak indulhat Kapu Tibor az űrbe. A 2025 tavaszán induló expedíció során az űrhajósok a Kennedy Űrközpontból a Nemzetközi Űrállomásra tartanak majd. A négytagú legénység tagjai Peggy Whitson, a NASA korábbi űrhajósa, Shubhanshu Shukla indiai pilóta, Sławosz Uznański-Wiśniewski, az Európai Űrügynökség űrhajósa, és Kapu Tibor, magyar űrhajós lesznek.

A magyar űrstratégia és jövőbeli tervek

A magyar űrstratégia fontos eleme, hogy hazánk az űrtevékenységben tapasztalható élesedő nemzetközi versenyben erősítse pozícióját. A HUNOR-program keretében a magyar kutatóűrhajós hazai vonatkozású kísérleteket, magyar egyetemek, kutatócsoportok és cégek tudományos kezdeményezéseit fogja megvalósítani a világűrben.

A küldetés eredetileg 2024 októberére volt tervezve, de később 2025 tavaszára halasztották. Az előzetes tervek szerint az Axiom Mission 4, vagyis az Ax-4 legénysége a SpaceX Dragon fedélzetén utazik majd az űrállomásra, ahol összesen 14 napot töltenek, hogy “tudományos, ismeretterjesztő és kereskedelmi tevékenységeket végezzenek”. Ez a küldetés nemcsak a hazai űrszektor szereplőit, de Magyarországot nemzetközi szinten is versenyképes pozícióba juttatja a 21. század egyik legdinamikusabban fejlődő iparágában.

Nemzetközi együttműködések az űrkutatásban

A magyar kutatók nemcsak önálló missziókban, hanem nemzetközi együttműködésekben is részt vesznek, ami tovább erősíti hazánk pozícióját az űrkutatás terén.

Tudományos együttműködések amerikai kutatókkal

A NASA és Magyarország közötti tudományos együttműködés folyamatosan fejlődik. Ennek egyik példája Dr. Murthy S. Gudipati, a NASA vezető kutatójának látogatása Magyarországon 2024 tavaszán, aki az Embassy Science Fellow program keretében három hetet töltött hazánkban, hogy közös kutatásokat végezzen a debreceni Atommagkutató Intézetben (Atomki), nyilvános előadásokat tartson az országban, és előmozdítsa az amerikai-magyar űrkapcsolatokat a kormányzati tisztviselőkkel való találkozók során[4].

Dr. Gudipati “Europa Clipper Mission: Investigation Habitability of Europa, Jupiter Icy Moon” című lenyűgöző előadása érintette a földi élet eredetét és az Europa, a Jupiter egyik holdjának lakhatóságára vonatkozó vizsgálatokat. Ez a hold több vizet tartalmaz, mint a Föld, és vezeti azon óceánvilágok listáját, amelyek potenciálisan életet hordozhatnak.

A magyar űripar fejlődése

A magyar űripar fejlődése is szorosan kapcsolódik a nemzetközi együttműködésekhez. A HUNOR-program és más űrkutatási kezdeményezések jelentős lökést adtak a hazai űripar fejlődésének. Számos magyar vállalat és kutatóintézet fejleszt olyan technológiákat, amelyek a nemzetközi űrmissziókban is használhatók.

A magyar kormány 2021-ben elfogadott űrstratégiája is hangsúlyozza a hazai iparfejlesztés fontosságát, és a HUNOR-programhoz kapcsolódóan is megfogalmaztak hazai iparfejlesztő intézkedéseket. Ez a stratégia lehetőséget biztosít a magyar cégeknek és kutatócsoportoknak, hogy nemzetközi szinten is versenyképes technológiákat fejlesszenek és értékesítsenek.

💬 Egy utolsó gondolat tőlünk neked

A HungarianHub az a hely, ahol a magyar szó nemcsak hangzik, hanem jelent is. Barátságot, összetartozást, inspirációt. Ha szeretnél még többet ebből az érzésből, kövess minket, és legyél te is annak a közösségnek a része, ahol a múlt értékké, a jelen lehetőséggé, a jövő pedig közös álommá válik.

Látogass el a hungarianhub.com oldalra, és fedezd fel, hogyan lehetsz aktív része ennek az élő, pezsgő közösségnek!