Amerikai magyar örömünnep Washingtonban – USA 250 Gala a Library of Congress-ben

Vannak események, amelyek nem egyszerűen bekerülnek a naptárba, hanem bekerülnek az ember életének fontos emlékei közé. Számomra ilyen volt a USA 250 Gala, amelyet a Hungarian American Coalition szervezett Washingtonban, a lenyűgöző Library of Congress épületében.

Ez az este több volt, mint egy elegáns gála. Több volt, mint egy kiemelt közösségi esemény. Ez valódi amerikai magyar örömünnep volt: egy olyan találkozás, ahol múlt, jelen és jövő egyszerre volt jelen.

A Hungarian American Coalition az Egyesült Államok 250. évfordulója alkalmából szervezte meg ezt a különleges estét, amelyen több mint 400 vendég vett részt. A program két díszvendége és kitüntetettje Dr. Karikó Katalin Nobel-díjas tudós és Dr. Charles Simonyi, a szoftverfejlesztés úttörő alakja volt.

De ezen az estén nemcsak a díjazottakat ünnepeltük. Ünnepeltük mindazokat, akik magyarként Amerikáért, amerikaiként Magyarországért, vagy éppen a két ország közötti kapcsolatokért tettek és tesznek nap mint nap.

Ami közös volt mindenkiben, az valami nagyon ritka és nagyon felemelő: a mély szeretet mindkét ország iránt. Magyarország és Amerika egyszerre volt jelen a szívekben, a beszélgetésekben, a történetekben, a zenében, a kiállításokban, a tekintetekben.

Ez az este arról szólt, hogy lehet egyszerre büszkén magyarnak és őszintén Amerikát szerető közösségi embernek lenni. Lehet hidakat építeni generációk, országok, szakmák és történelmi tapasztalatok között. És lehet úgy ünnepelni, hogy közben pontosan tudjuk: ez az örökség felelősség is.

A program méltó volt ehhez a történelmi alkalomhoz. A vendégek a koktélóra alatt több különleges kiállítást is megtekinthettek, köztük A Marslakók című kiállítás előzetesét, amely a világot formáló magyar tudósok és innovátorok történetét mutatta be. Látható volt a Bridges of Greatness című videó, amely 250 év kiemelkedő magyar amerikai személyiségeit idézte meg, valamint a Legacy of Hungarians in the U.S.: People, Places, Pathways című kiállítás is. Különleges élményt jelentett az interaktív Rubik-kocka mozaik is, amely a Time magazin 1956-os „Man of the Year” címlapját, a magyar szabadságharcost jelenítette meg.

Az este során köszöntők, ünnepi beszédek, zenei program és díjátadók tették teljessé az eseményt. A magyar borok, a különleges vacsora, Daniel Sender és a Ragged Mountain String Quartet magyar ihletésű zenei előadása, valamint a történelmi környezet együtt olyan atmoszférát teremtettek, amelyet nehéz szavakkal visszaadni.

A magas rangú meghívottak és résztvevők jelenléte is jól mutatta az esemény súlyát és jelentőségét. Ott volt többek között George Pataki, New York állam kétszeresen is megválasztott kormányzója, aki olyan beszédet mondott, amilyet talán csak régi filmekben lát az ember a nagy formátumú, hiteles politikusoktól. Megható, erőteljes és mélyen elkötelezett gondolatokat osztott meg a magyar örökségről, a szabadságról, Amerikáról és arról, mit jelent közösségként helytállni.

Különleges színt adott az estének Dr. Katrina Lantos Swett beszéde is, aki édesapja, a néhai Tom Lantos örökségét is megidézve beszélt magyar gyökereiről. Szavai egyszerre voltak személyesek, tartalmasak és meglepően vidámak; több ponton is mosolyt és nevetést hoztak a terembe. Ez a könnyedség különösen szépen ellenpontozta az este történelmi súlyát.

A diplomáciai jelenlét is rendkívül erős volt. Jelen volt Takács Szabolcs, Magyarország washingtoni nagykövete, valamint Robert Palladino, az Egyesült Államok magyarországi nagykövetségének leköszönő ügyvivője, akik pohárköszöntőikkel is méltó keretet adtak az estének. A résztvevők között tiszteletbeli konzulok, diplomaták, közéleti szereplők és közösségi vezetők is jelen voltak az Egyesült Államok több pontjáról és a világ számos részéről.

Charles Simonyi, Karikó Katalin, Kapu Tibor – csak néhány név a több mint 420 résztvevő közül. De ott voltak diplomaták, közösségi vezetők, tudósok, vállalkozók, művészek, fiatal szakemberek, amerikai magyar szervezetek képviselői, tiszteletbeli konzulok, támogatók és barátok is. Olyan emberek, akik különböző területeken dolgoznak, de egy közös cél köti össze őket: értéket teremteni és továbbvinni az amerikai magyar örökséget.

Nagy öröm volt látni, hogy az AMIT – Amerikai Magyar Iskolák Találkozója csapata is részt vett az eseményen. Számomra különösen fontos volt, hogy a Hungarian Hub részéről is hárman jelen lehettünk, és a Hungarian Summit delegációjának több résztvevője is el tudott jönni. Ez számomra azt is jelentette, hogy az elmúlt évek közösségépítő munkája nem különálló szigetekből áll, hanem egyre inkább összeérő, egymást erősítő kezdeményezésekből.

Szívből gratulálok Andrea Lauer Rice-nak, a Hungarian American Coalition elnökének, aki ezt az estét nagyjából másfél évvel ezelőtt álmodta meg. Már a kezdetektől óriási lelkesedéssel beszélt róla, és ezzel a lelkesedéssel nemcsak a közvetlen csapatot, hanem a tágabb közösséget és a fiatalokat is magával ragadta.

Egy ilyen esemény nem magától születik meg. Kell hozzá vízió, bátorság, kitartás, szervezőkészség, közösségbe vetett hit és nagyon sok munka. Andrea hatalmas energiával vágott bele a szervezésbe, és az eredmény önmagáért beszél. A képek, a résztvevők, a program, a hangulat és az egész este méltósága mind azt mutatják: ez az álom valóban életre kelt.

A gála egyik legszebb üzenete számomra az volt, hogy az amerikai magyar közösség nemcsak emlékezni tud, hanem építeni is. Nemcsak a múlt értékeit őrzi, hanem a jövő lehetőségeit is keresi.

Ebben különösen fontos szerepe van a fiatal generációnak. A HYPE – Hungarian Young Professionals Engagement jelenléte és aktivitása az este egyik leginkább jövőbe mutató eleme volt. Fantasztikus volt látni, mennyi tehetséges, elkötelezett, energikus fiatal dolgozik azon, hogy az amerikai magyar közösség ne csak megmaradjon, hanem új lendületet kapjon.

Külön köszönet Morócz Lucának és Veres Rékának a mindennapos, kitartó, sokszor láthatatlan, mégis rendkívül fontos munkájukért. Amit ők és a HYPE közössége képviselnek, az valóban reményt és irányt ad a következő évtizedekre.

Külön köszönet illeti az American Hungarian Foundationt és a Tulipán Foundationt is, amelyek partnerként segítették az est megvalósítását. Tulipán Foundation részéről Monika Krausz és Ildikó Nagy képviselték azt a kulturális értéket és eleganciát, amely a zenei programon keresztül is különleges hangulatot adott az estének. A vendégek számára készített különleges tulipánok, az emléktárgyak, a kiállítások és a történelmi üzenetek mind hozzájárultak ahhoz, hogy ez az este valóban méltó legyen a 250 éves amerikai évforduló szellemiségéhez. A gála bevételei ösztöndíjprogramokat és három fontos amerikai magyar történelmi közösségi projektet is támogatnak.

Ugyancsak fontos szerepet játszott az American Hungarian Foundation, amely évtizedek óta őrzi és bemutatja az amerikai magyar örökség tárgyi és történelmi emlékeit. A gálán az alapítvány részéről Melissa Katko Pepin és Zsolt Harsanyi is kiemelt szerepet vállaltak, hiszen ők adták át Dr. Karikó Katalinnak a George Washington Awardot, amely az est egyik legmeghatóbb pillanata volt.

Sokan mondták, hogy ez az év eseménye volt. Talán még azt is lehetne mondani, hogy az évtized egyik legfontosabb amerikai magyar eseménye. De számomra ennél is személyesebb: ilyen pillanat talán egyszer adódik az életben.

Ott lenni a Library of Congress-ben, magyar és amerikai zászlók, történelmi emlékek, kiemelkedő személyiségek, barátok, fiatalok és közösségi vezetők között – ez nemcsak megtiszteltetés volt, hanem ajándék.

Amerikai magyar örömünnep volt Washingtonban.

Egy este, amely megmutatta, honnan jövünk, kik vagyunk, és merre érdemes továbbmennünk.

Mert voltunk. Vagyunk. És leszünk.

Szerző: Pazaurek Piros