A COVID-19 teljesen megváltoztatta a világunkat, nincs olyan ember, akinek az életére ne lett volna hatással. Már lassan egy teljes éve a vírus csapdájában élünk, ami újult erőre kapott Magyarországon, és Amerikában is romlik a helyzet. Fokozatosan visszatérnek a szigorítások, ahogy az Magyarországon meg is történt a napokban.
A járvány első hulláma nagyon megrázta New York-ot, a boltok, utcák, parkok üresen álltak. Az iskolákban, a sportpályákon, és a turisztikai látványosságoknál nem volt senki.
A város, amely „soha nem alszik”, bár megpihent, de azért nem aludt el és az élet folytatódott, csak máshogy. Aki tehette, elkezdett otthonról dolgozni, 3-4 héten belül a legtöbb cég és vállalat átállt home-office-ra. Bár ez könnyűnek hangzik, de a valóságban sokkal nehezebben ment, mert rengeteg embernek nincs lehetősége, hogy otthonról dolgozzon. A járvány első hulláma miatt az iskola utolsó negyedéve teljesen online módban zajlott. Én high school-ba (azaz itteni gimnáziumba) járok, s amikor elkezdtünk online tanulni, a diákok/tanárok tömege nem tudott rendesen bekapcsolódni, mert sokan kis lakásban élnek, és mert nem voltak felkészülve erre a helyzetre. Mindenkinek ki kellett alakítani egy kis saját, csendes sarkot, ahol nyugodtan tud tanulni és figyelni az órákon.Az iskolaév vége katasztrófába fulladt, sokan nem tudták kezelni a helyzetet, rengeteg számonkérés maradt el, teljes elszigeteltségben tanultak a diákok, miközben sokakat elfogott a félelem, hogy esetleg az egész évi munkájuk mit sem fog számítani. Barátok és ismerősök még találkozni se tudtak egymással, szinte csak a boltba mertek lemenni az emberek. A félelem érezhető volt mindenkin.
Forrás: Saját kép, 2nd Avenue
Aztán ahogy javult a járványhelyzet, az emberek lassan újra kijöttek az otthonukból. Augusztus végére ismét tele voltak a parkok, az utcák és a sportpályák. Szinte mindenki követte a távolságtartás és a maszkviselés szabályait, lehetett érezni, hogy senki nem akarja újra átélni az elmúlt hónapokat. Sok munkahelyen el lehetett dönteni, hogy bejárnak-e, vagy otthonról szeretnének az emberek dolgozni. Ez az iskolával sem volt másképp, minden suli a saját módján lehetőséget biztosított arra, hogy a diákok válasszanak: otthonról vagy bejárásos módon tanulnak-e. Van olyan iskola, amelyik egyik héten 2-szer, másik héten 3-szor fogadja a diákot, van olyan, amelyik egyik héten egyszer, második héten kétszer, és harmadik héten háromszor. Ezek a heti beosztások ismétlődnek az év folyamán, változtatni csak negyedévenként lehet. Bár az iskolákban javult a helyzet, de a vírus még mindig velünk van, és ezt tudják is az emberek, emiatt a legtöbb helyen csak a diákok negyede megy be az iskola épületébe.
Most már november van, és az esetek száma elkezdett újra emelkedni, s ezzel jöttek is a szigorítások. Az idei év volt mindenki életében az egyik, ha nem a legkritikusabb év.
Sajnos sokan mondják azt, hogy amíg nincs oltás addig ilyen lesz az életünk, és ebben valószínűleg igazuk van. Mindezek ellenére, mi abban reménykedünk, hogy mielőbb meglesz a biztonságos ellenszer a vírusra. Az emberiség sok mindent átélt már a története során, ezt is át fogja, ehhez kétség sem fér. Amit mi tehetünk, hogy odafigyelünk a saját egészségünkre és betartjuk azt, amit kérnek tőlünk.
