10 dolog, amit 10 év USA után sem tudok megszokni

10 dolog, amit 10 év USA után sem tudok megszokni

Pazaurek Piros írása Amerika – magyar szemmel – furcsa dolgairól

Hihetetlen, de idén lesz 10 éve, hogy az Egyesült Államokba költöztünk kis családunkkal. Először Ohióban éltünk, majd másfél év után a napfényes Florida jelentette az új otthonunkat. Természetesen mi is átéltük – igazából kétszer is – az úgynevezett “kultúrsokkot”, amely talán Floridában még nehezebben érintett minket. Rendkívül furcsa volt a kulturális élet hiánya, nehezen találtuk a saját korosztályukban a társaságunkat, az új baráti kör kialakítása is nagy problémát okozott. Mindezt persze a nyelvi akadályok és megszokott étkezés szokásaink szükséges átalakulásán túl kellett átélnünk.

Szerencsések vagyunk, hiszen minden évben hazautazhatunk Magyarországra jó pár hétre, ami a gyerek szempontjából is rendkívül fontos, hiszen meg tudjuk őrizni identitásunkat és az anyanyelvet is. Viszont 10 év után is rengeteg olyan dolog van, amit a mai napig nem bírok megszokni, illetve hazaérkezve Magyarországra még mindig szembetűnő különbségnek érzek, így most ezekről készítettem egy kis szubjektív összeállítást.

1. Villanykapcsoló, konnektor

Jelentős fejlődést adnak számomra, a magyarországi dizájnos vagy még a a 80-as évekből megmaradt retro villanykapcsolók is. Egyszerűen nem tudom megszokni ezeket a rendkívül amatőr, olcsó hatású kapcsolókat, amik Amerikában találhatóak.

Ha már elektromosságnál tartunk, ugyanígy vagyok a dugaljakkal is, Amerikában úgy érzem, hogy mindig minden kiesik, amit próbálok bedugni konnektorba, sokszor megzavar a nem egyforma méretű dugaljvilla is.

Porszívózás esetén például nagyon kényelmetlen, ha egy picivel is túlhúzom porszívót, biztosan kiesik konnektorból a kábel…

2. Papírvékony falak

Alapvetően elmondható, hogy a házak ritkán épülnek masszív alapanyagokból, a gipszkarton falak sem nem hőbiztosak, sem nem hangszigetelőek.

3. Tömegközlekedés (hiánya)

Sokszor találkoztunk azzal a kérdéssel, amikor ösztöndíjasok terveztek kijönni Amerikába, és amikor megkérdezzük, hogy van-e jogosítványa Az adott illetőnek mentegetőzve jelzi, hogy “nincs, de semmi gond, majd tömegközlekedek”. Le kell szögezni, hogy az USA-ban nem olyan jellemző a közösségi közlekedés (persze kivételt képeznek a nagyvárosok mint például New York), vagy ha van is “public transportation”, nem feltétlenül használják túl sokan, mivel ritkák például a buszjáratok és alulszervezettek. Amikor még Budapesten éltünk, kizárt dolognak tartottam, hogy fölszálljak valamilyen tömegközlekedési eszközre. Amióta viszont Amerikában lakunk, folyamatosan autóhoz vagyunk kötve, így igazi felüdülést jelent a nyári tömegközlekedés, amiről elmondható, hogy Budapesten igen jól szervezett, jó minőségű és (amerikai mértékkel mérve) megfizethető.

4. Zöld gondolkodás

Itt valószínű nagyon sokan felhúzzák a szemöldöküket, hogy “Magyarországon tényleg jobb a helyzet zöld gondolkodásban?!”.

Nyilván leginkább Floridához tudom ezt mérni, de jelentős különbséget érzek abban, hogy Budapesten vagy Magyarországon mennyivel tudatosabban kezelik a szelektív hulladékgyűjtést, vagy éppen azt, hogy mennyivel kevesebb zacskót és műanyag dobozt használnak az emberek. Amikor a Publixban (helyi közért) megjelenek az óriási kék IKEA-s táskámmal, folyton furcsán néznek rám akik pakolják be az élelmiszert, és szinte mindig megjegyzik, hogy ekkora táskát még sosem láttak! Nekem ez praktikus, és környezettudatos is. Magyarországon évek óta szinte mindenki vászon táskával jár bevásárolni.

5. Kávézók

Amerikában a városok szerkezete máshogy épül fel, de ez a nyári séta közben, egy-egy kávézóba beülni és barátokkal találkozni igazi élményt jelent Magyarországon.

A bájos sétálóutcák, a kedves kis beülőhelyek, a kávékínálat, a sütik…

Általában jelentős időt szokott igénybe venni az, amikor elmagyarázom Amerikában, hogy egy rövid kávét kérek hideg tejjel. Általában kudarcba fullad a végén ez a kísérletem, hiszen az eszpresszó sokszor hiányzik a kínálatból, csak a hosszú (úgynevezett amerikai) kávé elérhető mindenütt, amit kis mennyiségben nem is értelmeznek.

6. Pékáruk

A magyaroktól legtöbbször hallott panasz az igazi jó kenyerek hiánya. Valóban nagyon nehéz minőségi, egyszerű alapanyagokból összeállított, cukormentes kenyeret találni az USA-ban. Vagy ha úgyis érezzük, hogy valamivel egészségesebb kinézetű kenyeret választanánk, megnézve az összetételét az adott terméknek, rájövünk, hogy tele van számunkra ismeretlen és még feleslegesnek is tűnő alapanyagokkal. Ezekbe nem nagyon szeretek belegondolni. Magyarországon viszont, szinte minden sarkon van egy igazi jó pékség, finom pékárukkal és hihetetlen nagy választékkal. Itt még bűnnek sem érzem, ha ilyen jellegű szénhidrátot eszek.

7. Zöldségek íz (telensége)

Nyilván a magyaroknak rendkívül fontos az ételek minősége és a jó házias koszt is. Szinte minden alkalommal remegve várom, amikor megérkezek kis hazánkban, hogy beleharapjak egy igazi tv paprikában, egy kígyóuborkaába vagy éppen egy érett paradicsomba. Egész egyszerűen más íze van, nem íztelen és külsőleg nem csak szép, hanem tartalmában is valami mást jelent. Biztosan régen még finomabb is ízletesebb volt minden, de az amerikai zöldségek és gyümölcsökhöz képest, ez egy igazi felüdülés még mindig.

8. Cukor, cukor és még több cukor

A fogyasztói társadalom, a cukor lobbi, élelmiszeripari szabályozás, stb. Anélkül, hogy ezeknek a részleteit elemeznénk, valóban elmondható, hogy rendkívül kevés az olyan élelmiszer, amiben ne lenne cukor. Egészen megdöbbentő, hogy milyen élelmiszerekben lehet találni cukrot, legyen az hús, kenyér vagy éppen az édességek. Azt szoktam mondani, hogy Halloween-kor kezdődik az édesség szezon, folytatódik a karácsonnyal és átvezet egész Valentin-napig, de még az iskolában is jutalomként azt osztogatják a tanárok a gyerekeknek. Nagyon örülök, hogy a magyar iskolákban nem lehet vásárolni szénsavast üdítőket, chips-et, nem úgy mint az amerikai iskoláinkban, ahol általában valamilyen ünnepnapon, pizzát osztogatnak szénsavas üdítő kíséretében.

Forrás: https://www.dailymail.co.uk/health/article-3255034/amp/Coca-Cola-Pepsi-brands-differ-sugar-world.html

9. Történelmiség

Fantasztikus érzés minden egyes alkalommal sétálni Magyarország bármelyik településen, hiszen minden utcasarkon valami történelmi emlékhely található. Még Amerikában, már egy 40-50 éves épületet is műemlékinek, azaz “Historical” épületnek minősítenek, nálunk igyekszünk megőrizni a régi, több száz éves épületeket, azokat felújítani és történelmi jellegüket megtartani.

10. Az igazi válasz a “hogy vagy” kérdésre

Férjem volt főnöke, aki Magyarországon élt már huzamosabb ideje, nem szerette megkérdezni a magyaroktól “hogy vagy?” (ami egyébként egy köszönési mód, “How are you?”), mert hogy a “magyarok valóban el is mondják…”!

Néha viszont valóban jó érzés megosztani másokkal, hogy valóban hogy vagyunk, nem csak a felszínt kapargatva, hogy “tegnap megdöglött a macskám, amúgy jól vagyok”, hanem tényleg elmondani azt, hogy milyen fájdalmat érzel ezzel kapcsolatban. Bár nagyon szeretem a amerikai pozitív hozzáállást és az állandó mosolygást, hiszen a hangulatát az embernek pozitívan megalapozza. De az igazi mély beszélgetések – tisztelet a kivételnek – azok mégiscsak magyarokkal valósulhatnak meg.

Természetesen a sort lehetne folytatni, nem az a cél, hogy kritikát fogalmazunk meg az amerikai életstílusról. Viszont érdemes ezeket az apróságokat megfigyelni és talán környezetünkben javítani, hiszen ezek mind Magyarországon megszokott értékek és jó tartalommal bírhatnak akár Amerikában is.

Folytassátok a sort!