Amerikai magyarok

A bejegyzés Pazaurek Piros: 7 tipp az erős magyar közösség építéséhez Amerikában című könyvéből készült. A könyvről bővebben itt olvashat.

A szerző úgy véli, a történelem és az emigráció motivációs háttere alapvetően meg-határozza az amerikai magyar közösségek dinamikáját. Jelenünkben az 1956-os forradalom és szabadságharc következtében emigrált magyarok azok, akik az első generációs magyar közösség magját képezik, rendszeresen összejárnak, és klubokat is üzemeltetnek. Míg számukra még nagyon fontos a nemzeti ünnepek megtartása, addig a fiatalabb korosztály magyar identitása már nagyon sokféle.

Farkas Dezső 2005 óta él az Amerikában, marketing szakemberként termékfej-lesztéssel foglalkozik. 2015 tavaszán átfogó online szociológiai kutatást végzett az Amerikában élő magyarokról, “Amerikai magyar, vagy magyar amerikai?’’ címmel, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebb-ségkutató Intézetétől kapott segítséggel. A kutatásában arra próbált választ talál-ni, hogy mit jelent magyarnak lenni Amerikában, mi alapján definiálják magukat magyarnak az itt élők, s milyen magyar kötődéseik vannak. 2200-an válaszoltak a 47 kérdésből álló kérdőívre. A válaszadók átlagéletkora 44 év volt és 61 százalé-ka nő. A résztvevők közel egyharmada Amerikában született, kétharmada pedig túlnyomórészt Magyarországról érkezett. A felmérésben résztvevő bevándorlók átlagosan 19 éve éltek Amerikában.Amerikai magyar, vagy magyar amerikai? Farkas kutatása 3 kérdésben kérdezett arra rá, hogy melyik országot tekintik ha-zájuknak az itt élők. A megkérdezettek 42 százaléka Amerikát, 24 százaléka Magyar-országot, 34 százaléka pedig mindkét országot egyformán a hazájának tekintette.

A válaszadók csupán négy százaléka vallotta magát csak és kizárólag magyar-nak és még ennél is kevesebb, egy százalék tartotta magát kizárólag amerikainak. A magukat Amerikában élő magyarnak definiálók többségben voltak (50 száza-lék) a magukat magyar származású amerikainak mondottaknál (45 százalék).

Mert itt élnem, halnom kell?

A kutatás próbálta felmérni az USA-ba érkezők motivációját is. Meglepően ke-vés válaszadó nyilatkozott úgy, hogy kivándorlásának legfontosabb indítéka gaz-dasági természetű volt. A válaszadók egy része politikai indokot jelölt meg, s kö-zel azonos arányban említették a házastárs követését, karrierépítést, illetve hogy posztgraduális tanulmányaik végeztével itt ragadtak. Nem elenyésző azok aránya sem, akik a „kíváncsiság” vagy a „kalandvágy” választ jelölték meg döntő motivá-cióként.

A hét amerikai magyar törzs

A közvéleménykutatásokban bevált statisztikai módszer alapján Farkasék cso-portosították a válaszadókat. A hasonlóan gondolkodó és cselekvő válaszadókat a legfontosabb kérdések alapján kategorizálták, s ezek alapján 7 csoportba sorol-ták. A „hét törzset” a rájuk legjobban illő jelzővel és névvel látták el a kutatók.

• A Magányos Pulik törzsébe tartozók (7 százalék) kicsit elszigeteltek, kevésbé tudnak angolul és talán emiatt kevésbé elégedettek itteni életükkel.
• A Büszke Uncles-ok (17 százalék) a legbüszkébbek magyar származásukra és nagyon elégedettek életük minden dimenziójával.
• A Fiatal Gólyák (10 százalék) a legkésőbb érkeztek, tudják, hogy mit akarnak elérni Amerikában, de gyakran járnak haza Magyarországra.
• A Szemlélő Dreamerek (5 százalék) törzsébe tartozók érkeztek a legkorábban az USA-ba: nem igazán elégedettek amerikai életükkel, Magyarországról keve-set tudnak, viszont áradoznak róla.

• A Kukorica Jancsik (13 százalék) a legfrissebb honfoglalók, falják a magyaror-szági híreket és a családban is szinte csak magyarul beszélnek.
• A Határtalan Magyarok törzsének tagjai (25 százalék) nagyon aktívak a helyi magyar közösségi életben, de amerikaiakkal is komoly társasági életet élnek, rendkívül jó az angoltudásuk.
• Az utolsó törzs, inkább egy gyűjtőcsoport, ők a Hufnágel Pistikék (huszonöt százalék), őket egyik törzsbe sem lehet tenni. Számukra a magyar származás közömbösebb, elsősorban amerikaiakkal barátkoznak, otthon sem beszélnek magyarul.