Magyar teniszező Chicagói sikerei

12/07/2023
Mint már előző cikkeimben is említettem, a sport az nem csak egy hobbi, hanem egy szenvedély, ami által emberek élete változik meg. Ebben a cikkben egy igazán izgalmas interjút készítettünk Zádor Tamással, egy fiatal magyar volt egyetemi teniszezővel, aki Chicago-ban találta meg saját útját. A beszélgetés során Tamás megosztja velünk hogyan sikerült beilleszkednie az amerikai kultúrába, beszámol a pandémia nehézségeiről, és mesél arról, hogyan írta be magát a történelemkönyvekbe, mint a tenisz csapat egyik kiemelkedő tagja az egyetemén.  

Picit mesélj arról, hogy hol születtél és nőttél fel és miért a tenisz az, ami megfogott téged? 

Budapesten születtem, és a városnak a budai oldalán nőtem fel. Gyerekkoromban sok sportot kipróbálhattam, de két sport volt, ami igazán magával ragadott, a labdarúgás és a tenisz. Amikor döntenem kellett a két sportág között, a teniszt választottam, éppúgy, mint a testvérem [Zádor Eszter, a cikk írója]. Ugyanazokba az iskolákba jártunk, és ugyanabban a klubban játszottunk; izgalmas volt, hogy mindketten ugyanazt a sportot űzhettük. A klub tenisz közösségének részese lenni döntő szerepet játszott a tenisz melletti választásomban, mivel ez az élmény lehetővé tette azt, hogy egyedülállóan szoros kapcsolatokat alakítsak ki barátaimmal, edzőimmel és a személyzettel. 

 

Mikor és miért döntöttél úgy, hogy kiköltöztél Amerikába? 

Nem vagyok biztos a pontos korban, de tudom, hogy az Amerikában való egyetemi tanulás lehetősége már a gimnázium első éveibe megfordult a fejemben és azóta szerepelt a terveim között. Sok játékos és edző az én klubomból az Egyesült Államokban tanult, és mindannyian szeretettel beszéltek az ottani tapasztalataikról. Egyetemi diploma megszerzése tenisz mellett tökéletes lehetőségnek tűnt arra, hogy új kultúrát ismerhessek meg. Az egyetemi tenisz továbbá lehetőséget teremtett arra, hogy a pályán mutatott képességeket magasabb szinten teszteljük, és időt biztosít arra is, hogy eldöntsük, az egyetem után profi karrierbe kezdjünk, vagy a tanulmányainkat és sportélményeinket hasznosítjuk a munkahelyen. 

 

Melyik egyetemre jártál és mit tanultál az egyetem alatt?   

A DePaul Egyetemen, Chicagóban végeztem mind az alap- mind a mesterképzésemet. Az első négy év alatt két szakon tanultam: Sports Communication (Sportkommunikáció) és Film/Media Studies (Film/Média Tanulmányok). Kezdetben a film- és televízióiparban szerettem volna dolgozni, mivel Amerika erre tökéletes hely, de miután hallottam az új Sports Communication (Sport kommunikáció) programról az egyetemen, megváltoztattam az irányt, és végül sport kommunikáció szakon végeztem. A program üzleti és sportmarketinggel kapcsolatos kurzusokat kínált, valamint különböző lehetőségeket az egyetemi és a profi szinten történő tanulásra és részvételre. 

Majd négy év után úgy döntöttem, hogy teljesen új kihívást választok, és üzleti elemzés terén megszereztem mesterdiplomámat, amely inkább az analitikai készségek elsajátítására összpontosított. Úgy gondoltam, hogy az eltérő irányba való elindulás a mesterképzés során szélesebb készségkészletet adhat nekem, és úgy érzem, hogy helyes döntést hoztam. 

 

Big East Tennis Championship at Cayce Tennis & Fitness Center, in Cayce on April 20, 2019. John A. Carlos II

Neked mi volt a legnagyobb kihívás a student-athlete éveid alatt? 

A nyilvánvaló válasz itt az lenne, hogy mondjak valamit az egyedül külföldön való életről vagy az angol nyelven való tanulásról. Azonban szerencsés voltam, hogy körülöttem volt egy fantasztikus csapat, edzők és tanácsadók, akik az elejétől kezdve befogadóak és segítőkészek voltak. Azt mondanám, hogy számomra a legnagyobb kihívás az volt, hogy motivált maradjak a Covid-19 idején. Az utolsó évem hirtelen ért véget, mindössze néhány mérkőzés után. Akkor éppen a bokámat rehabilitáltam, és terveim szerint egy-két hét múlva visszatértem volna a pályára. Az végzős évemet nem így szerettem volna befejezni, sérülés miatt kihagyva a szezon első részét, majd a teljes szezont a pandémia miatt. Szerencsére néhány hónappal azután, hogy minden leállt, megtudtuk, hogy a DePaul-on minden tavaszi sportág kap plusz egy évet, hogy versenyezhessen és megkaphassuk az ösztöndíjat is hozzá. Azonban a motiváció megtartása a következő 7-8 hónapban nem volt könnyű, mivel a teniszezés és az edzés lehetőségei nagyon korlátozottak voltak. Tenisz nélkül ráébredtem, mennyi időm van más tevékenységekre. Ez kezdetben nagyon szórakoztató volt, de szerencsére a csapattársaim és a családom is ott volt, hogy ráébresszenek arra, hogy a munka nincs befejezve. 

 

A végzős éved alatt, a csapat megnyerte a konferenciátok döntőjét így az egyetem történelmében először volt az, hogy a férfi teniszcsapat az első helyen végzett. Milyen érzés volt történelmet írni a csapattal, pláne úgy, hogy a te végzős évedben történt? 

Bár néhányszor közel álltunk ahhoz, hogy megnyerjük a konferenciát, és volt, hogy megnyertük a rendes szezont is, de semmi sem érte fel a konferenciatornán való győzelmet az ötödik évem alatt. A végzős, negyedik évem alatt az egyik esélyesek között voltunk, hogy megnyerjük a konferenciánkat, de váratlanul megérkezett a COVID-19. Az, hogy nem tudtuk, hogy valaha is versenyezhetünk-e, míg végül megkaphattunk az extra évet arra, hogy teniszezhessünk, ez mind különlegesebbé tette a győzelmünket. Az meg hogy az első csapat voltunk a történelemben, akik megnyerték a konferenciát, az csak hab a tortán.  

 

Van-e egy (vagy több) kiemelkedő emléked a student-athlete karriered alatt amire büszke vagy, vagy jó érzéssel tölt el téged amikor rá gondolsz? 

Minden, ami a Big East konferencia verseny alatt és után történt, különleges volt. Akkor Chicagóban öt csapattársammal laktam, és amikor visszatértünk a verseny után, barátnőink meglepetéssel vártak minket a lakásunkban díszekkel és fánkkal. Egy hét múlva pedig egy nagyon szép búcsúztatást kaptunk társ-diáksportolótársainktól, edzőinktől és a személyzettől, mielőtt Champaign, Illinois-ba mentünk az NCAA-tornán való részvételhez (ezen a tornán az összes divízió 1-es konferencia bajnok csapatok játszik egymás ellen). Annak ellenére, hogy nem jutottunk tovább a tornában, fantasztikus élmény volt a legjobb egyetemi teniszversenyen játszani a családom és barátaim előtt. A mérkőzéseket élőben közvetítették, így néhány családtagom láthatott utoljára versenyezni. 

Az egyetem befejezése után miért döntöttél úgy, hogy Amerikában maradsz? És most hol és mit dolgozol? 

A munkavízum programnak köszönhetően az nemzetközi diákok automatikusan jogosultak az egyetem elvégzése után plusz egy (vagy három) évre, hogy dolgozhassanak, így lehetőségem nyílt maradni és felfedezni az állások piacát. Amikor a DePaul-on végeztem, már több mint 5 éve éltem Chicagóban, de meg akartam tapasztalni, milyen az élet az Egyesült Államokban az egyetem után. A sportszakma és a szórakoztatóipar itt még nagyobb, mint Európában, ami sokkal több lehetőséget teremt számomra. 

 

Hogyan látod/hol képzeled el magadat 5 éven múlva? 

Erre nehéz válaszolnom, sok külső tényezőtől függ, amelyek felett nincsen teljes kontrollom. Imádom az egyetemi sportokat, de ki szeretném magam próbálni a profi sportvilágban is. Amikor fiatalabb voltam, teniszben, labdarúgásban vagy egy nemzeti sportvezetőségben szerettem volna dolgozni. Még mindig szenvedélyesen törekszem ezekre a célokra, de a kosárlabda, amerikai futball és a baseball/softball körül kialakult fejlődés és rajongói bázis, jobban felnyitotta a szemem. Igazából nyitott vagyok olyan sportban való munkára, amely megfelelő lehetőséget kínál a sport fejlesztésére, miközben magamat is kihívás elé állítom. A sporttechnológia és adatelemzés területe is olyan, amiről állandóan olvasok és figyelemmel kísérem, mint olyan terület, ahol kihasználhatom a kutatási és adatelemzési készségeimet is. 

 

Van-e valami jótanácsod magyar diákoknak, akik kint szeretnének Amerikában tanulni és sportolni? 

Ne tekintsétek magának érthetődének a lehetőséget, a 4 év gyorsabban eltelik, mint gondolnátok. Élvezzétek az időt a csapataitokkal, az edzéseket, és az egyetemi könyvtárban való tanulást. Ezek lesznek azok az emlékek, amelyekre szívesen fogtok visszaemlékezni. Legyetek nyitottak, ismerjetek meg új embereket, és ne féljetek az új élményektől. Fedezzétek fel azt a várost, ahol éltek, és bátran kérdezzetek, ha valamit nem tudtok. Végső soron, próbáljatok meg a pillanatnak élni, és megismerni azokat az embereket, akik a közösségetek részét képezik. 

 

Végül, de nem utolsósorban pár “Rapid fire question”: 

Burger vagy Rakott krumpli? Valószínűleg gyakrabban vágyakozom egy hamburgerért 

Cheesecake vagy Somlói galuska? Somlói galuska 

Peanut butter and jelly vagy Palacsinta? Palacsinta 

Chicken fried steak vagy Paprikás csirke? Paprikás csirke 

Mac and cheese vagy Túrós csusza? Túrós csusza, különösen harcsapaprikással együtt 

Lánchíd vagy Brooklyn Bridge? Lánchíd 

Balatoni nyaralás vagy Florida tengerpart? Legutóbbi floridai vakációm után a homokos floridai strandokat választanám 

Foci vagy amerikai foci? Mindkét sportot nézem, de a labdarúgás/foci hatalmas szenvedélyem 

 

Az „Én Amerikám” blogsorozatban több Amerikában sikeres magyar sportolót is bemutattunk, kattints ide és ismerd meg őket is!

 

Zádor Eszter

https://hungarianhub.com/wp-content/uploads/2022/01/lanchid_brooklyn_bridge_small.jpg

Ne maradj le semmiről!

Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj elsőként híreinkről, újdonságainkról!


szia@hungarianhub.com

HungarianHub Inc.

Daytona Beach, FL 32114

szia@hungarianhub.com

HungarianHub Inc.

Daytona Beach, FL 32114

© 2024 Minden jog fenntartva | HungarianHub

Bejelentkezés

Regisztrálás

Show Password

A személyes adataid csak az oldal működéséhez használjuk fel, harmadik félnek nem adjuk tovább. Adatkezelési tájékoztató.

Van már fiókod?

Elveszett jelszó

Please enter your username or email address. You will receive a link to create a new password via email.