Kevesen tudják, hogy a valaha élt legnagyobb szabadulóművész, Harry Houdini, akinek nevét ma is az egész világon ismerik, valójában magyar gyökerekkel rendelkezett. A budapesti VII. kerületben született Weisz Erik páratlan karriert futott be Amerikában, miközben különleges mutatványaival forradalmasította a bűvészet és illúzió világát. Cikkünkben bemutatjuk a legendás Houdini életútját és magyar származásának izgalmas történetét.
Harry Houdini, eredeti nevén Weisz Erik 1874. március 24-én született Budapesten, a VII. kerületben. A magyar zsidó család otthonában magyarul, jiddisül és németül is beszéltek. Édesapja, Samuel Mayer Weisz rabbiként és jogtanácsosként dolgozott a magyar fővárosban. A tehetséges Weisz Erik sorsa azonban hamar új irányt vett, amikor a család 1878-ban, a kisfiú mindössze négyéves korában kivándorolt az Egyesült Államokba.
A Wisconsin állambeli Appletonban letelepedő család életkörülményei nem voltak könnyűek. A fiatal Erik már nyolcéves korától újságokat árult és cipőket csiszolt, hogy segítsen eltartani a családot. Kilencévesen már színpadra is lépett, “Ehrich, a levegő hercege” néven. Az amerikai környezetben a fiú neve Ehrich Weiss formára változott, becenevén pedig “Ehrie” vagy “Harry”-ként szólították.
Érdekes módon későbbi karrierje során Houdini azt állította, hogy az Egyesült Államokban született, tagadva magyar származását. Ez valószínűleg a korabeli karrierépítési stratégia része volt, hiszen egy “igazi amerikainak” könnyebb lehetett az érvényesülés. Ennek ellenére a már sikeres és dúsgazdag Houdini édesanyjával később ellátogatott Budapestre, ami mutatja, hogy sosem szakadt el teljesen gyökereitől.
A fiatal Erik már gyermekkorában elkötelezte magát a bűvészet világa iránt, amikor testvérével látott egy szabadulóművész előadást. Nem hitte el a lezárt ládából való szabadulás valóságtartalmát, így elkezdett saját elméleteket kidolgozni. Tizenkét évesen egy váratlan lépésre szánta el magát: felpattant egy tehervagonra és elszökött otthonról. Egy évvel később visszatért New Yorkba, és folytatta a család támogatását különböző munkákkal.
A művésznév megszületése is figyelemre méltó történet. A 17 éves fiatalember rajongott a híres francia varázsló, Jean-Eugène Robert-Houdin munkásságáért. Amikor az 1890-es években saját bűvészkarrierjébe kezdett, tiszteletből egy “i” betűt adott a “Houdin” névhez, így született meg a “Harry Houdini” művésznév, amely aztán világszerte ismertté vált.
Kezdeti előadásaiban leginkább kártyatrükkökkel nyűgözte le a közönséget, amiért hamarosan a “Kártya királya” címet érdemelte ki. Nem sokkal később azonban rátalált igazi tehetségére, a szabadulóművészetre, amely meghozta számára a “Bilincsek királya” elnevezést és a világraszóló hírnevet.
Houdini karrierjének egyik fordulópontja a “Metamorfózis” című száma volt, amellyel a chicagói Világkiállításon aratott elsöprő sikert. Ebben a produkcióban egy ládában helyet cserélt segédjével, Bess-szel egy pilllanat alatt, a függöny mögött. A szakmai siker mellett ez a szám a magánéletében is jelentős változást hozott, hiszen beleszeretett segédjébe, akit később feleségül vett. Így lett Bess Houdini a mágus állandó partnere nem csak az életben, hanem a színpadon is.
A szabadulóművész mutatványai egyre merészebbek és veszélyesebbek lettek az évek során. A legismertebb produkciói között szerepelt:
A kényszerzubbonyból való kiszabadulás volt az egyik áttörést jelentő mutatványa. Ezt a trükköt bárhol, bármilyen körülmények között képes volt végrehajtani, ami különösen lenyűgözte a közönséget. Ezzel a számmal indult el európai turnéjára is, ahol azonnal óriási népszerűségre tett szert.
Hihetetlen mutatványa volt, amikor Oroszországban egy szibériai fogolyszállító vasúti vagonba zárták be megbilincselve, és a hatóságok legnagyobb megdöbbenésére mindössze 28 perc múlva kiszabadult. 1908-ban, a növekvő konkurencia miatt még nagyobb kihívásokra vállalkozott: vízzel teli tartályból szabadult ki bilincsekben, majd később fejjel lefelé lógatva, megbilincselve merült el egy vízzel teli tartályba, amit “kínai vízi kínzócellának” nevezett el.
Számos alkalommal láthatta a közönség, ahogy hidakról ugrik a vízbe megbilincselve és lábvasban, majd másodpercek alatt megszabadul a kötelékektől. Ezek a lélegzetelállító produkciók mind valódi veszélyt jelentettek számára – 1915-ben például kis híján megfulladt, amikor egy mutatvány során megbilincselve a föld alá temették.
Harry Houdini nem csupán bűvészként alkotott maradandót. 1916 és 1923 között öt filmet is készített, kilenc alkalommal választották meg az Amerikai Bűvészek Társaságának elnökévé, és a londoni bűvészek klubjának is volt elnöke. Trükkjeit túlnyomórészt maga találta ki, és szigorúan őrizte titkait – csak négy segítőtársa ismerte a legnehezebb mutatványok megoldását, sőt, néhány számot még ők sem ismerhettek, csak a mester tudta a titkot.
A magyar származású művész jelentőségét jól mutatja George Bernard Shaw megállapítása, miszerint a legtöbbet emlegetett nevek a világon: Jézus, Sherlock Holmes és Houdini. Munkásságának elismeréseként csillagot kapott a Hollywoodi hírességek sétányán, ami különösen büszkeségre ad okot a magyaroknak, hiszen egyike azon honfitársainknak, akik ilyen elismerésben részesültek.
Bár Houdini egész életében amerikainak vallotta magát, a magyar gyökerek hatása tagadhatatlan az életművében. A kitartás, a leleményesség és a szabadságvágy mind olyan értékek, amelyek a magyar kultúrában is mélyen gyökereznek, és ezek az értékek Houdini minden mutatványában megnyilvánultak.
Houdini egész életében a veszéllyel játszott, karriert csinált abból, hogy túlélte a lehetetlent. Ironikus módon végül nem egyik veszélyes mutatványa, hanem egy váratlan baleset okozta halálát. 1926. október 31-én, Halloweenkor hunyt el Detroitban, mindössze 52 éves korában. A sors különös fintora, hogy aki egész életében incselkedett a halállal, végül egy előre nem látható körülmény miatt vesztette életét.
Houdini története kiválóan példázza, hogy a magyar tehetség és kreativitás a világ bármely pontján képes kiemelkedő sikereket elérni. A budapesti zsidó kisfiúból lett világhírű mágus útja inspiráló minden magyar számára, aki nagy álmokat dédelget. Weisz Erik nem csupán híressé vált, hanem örökre megváltoztatta művészeti ágát és beírta nevét a szórakoztatóipar legnagyobbjai közé.
A magyar gyökerek fontosságát mutatja, hogy Houdini neve ma is szerepel a híres magyar származású művészek listáján olyan kiemelkedő személyiségek mellett, mint Pulitzer József, Vásárhelyi Győző (Victor Vasarely), vagy Robert Capa (Friedmann Endre). Ez is bizonyítja, hogy a magyar tehetség különleges és egyedi a világban, képes maradandót alkotni bármilyen területen
A HungarianHub az a hely, ahol a magyar szó nemcsak hangzik, hanem jelent is. Barátságot, összetartozást, inspirációt. Ha szeretnél még többet ebből az érzésből, kövess minket, és legyél te is annak a közösségnek a része, ahol a múlt értékké, a jelen lehetőséggé, a jövő pedig közös álommá válik.
Látogass el a hungarianhub.com oldalra, és fedezd fel, hogyan lehetsz aktív része ennek az élő, pezsgő közösségnek!