Tényleg mi vagyunk Attila hunjainak leszármazottai? – A hun-magyar rokonság mítosza és valósága

A hun-magyar rokonság kérdése évszázadok óta foglalkoztatja történészeinket, kutatóinkat és a magyar közvéleményt. Vajon tényleg Attila hun király leszármazottai vagyunk, ahogy krónikáink állítják, vagy csak egy szépen megalkotott történelmi mítoszról beszélhetünk? Ebben a cikkben körüljárjuk ezt a szenvedélyes vitákat kiváltó témát, bemutatva a legendákat, történelmi forrásokat és a legújabb tudományos eredményeket a hun-magyar rokonság kapcsán.

Ki volt Attila és milyenek voltak a hunok?

Attila (vagy Atilla), akit a nyugatiak “Isten ostorának” neveztek, az európai hunok leghíresebb királya volt. A Képes krónika szerint: „Attila, Isten kegyelméből Bendegúz fia, a nagy Magyor unokája, ki Engadiban nevelkedett, a hunok, médek, gótok, dánok királya, a földkerekség ijedelme, Isten ostora.”410 körül született Mundzuk (a magyar mondákban Bendegúz) fiaként, és 434-től haláláig (453) uralta az egyik legnagyobb nomád birodalmat, amely Közép-Európától a Kaszpi-tengerig és a Dunától a Balti-tengerig terjedt.

A hunok hadseregének erejét és félelmetes hírét számos forrás megörökítette. Attila kétszer is hadjáratot vezetett a Balkán-félszigeten a Keletrómai Birodalom ellen, sőt magát Konstantinápolyt is fenyegette. 451-ben a Nyugatrómai Birodalom ellen fordult, 452-ben pedig fővárosából, Ravennából űzte el III. Valentinianus nyugatrómai császárt.

Érdekes ellentmondás, hogy míg Nyugat-Európában Attilát a barbárság szimbólumának tartották, addig az egyetlen olyan korabeli szemtanú, aki személyesen is találkozott vele – Priszkosz rétor – művelt és nemes uralkodóként írja le. Ez jól mutatja, milyen összetett személyiség lehetett valójában a hun uralkodó.

A hun-magyar rokonság elméletének története

Középkori krónikák és a hun hagyomány

A magyar őstörténet legrégebbi hagyománya szkíta-, illetve hun-magyar rokonságról ír. Anonymus és Kézai Simon korában a magyarokat a szkítáktól, illetve a hunoktól származtatták. Ez a gondolat idestova nyolcszáz esztendeje él a magyar történeti tudatban – Anonymus 1210 körül írt Gesta Hungarorumában már megjelenik a közös eredet gondolata, majd Kézai Simon 1283-85 táján még részletesebben kifejtette ezt az elméletet.

Krónikáink szerint a magyarság és vezérei küldetéstudattal érkeztek a 890-es években a Kárpát-medencébe, hogy visszafoglalják ősük, Attila rájuk hagyott örökét. Még a címerállat, a Turulmadár is Attila öröksége, az Árpád-ház eredeti megnevezése pedig a Turul nemzetség volt.

A hun-magyar rokonság továbbélése a történeti munkákban

A hun-magyar rokonság eszméje évszázadokon át a magyar történetírás alapját képezte. Heltai Gáspár kolozsvári lelkész 1575-ben így írt: “A hunok, akiket mostan magyaroknak nevezünk, régen Szkítiában mind vadászással éltek. 373-ban kezdének a magyarok kijönni Szkítiából, és megszálltak Pannóniában a Tisza, nagy folyóvíz mellett.”

Hasonlóan vélekedett Szenci Molnár Albert is (1621): “Magyar népünknek a hadierény örökké tartó dicséretét fegyverivel és katonai bátorságával Atilla király nyerte el.” Zrínyi Miklós pedig Attilát mint magyar királyt méltatta (1651).

A tudományos vita kialakulása – Érvek és ellenérvek

Az ugor-török háború és következményei

A nyelvtudomány fejlődésével, a finnugor nyelvrokonság felfedezésével, valamint a történetírás forráskritikai módszereinek megjelenésével a 19. század második felétől elkezdődött a hun–magyar rokonság kritikai felülvizsgálata, főleg Hunfalvy Pál nyelvész munkássága révén.

Az indulatoktól sem mentes “ugor-török háború” néven elhíresült vita során a finnugor nyelvrokonság ténye mellett kiálló “ugor” oldal (Hunfalvy Pál vezetésével) és a magyar nyelv kettős, uráli (finnugor) és altaji rokonsága mellett érvelő “török” oldal (Vámbéry Ármin vezetésével) állt szemben egymással.

Tudományos álláspontok a hun-magyar rokonságról

A tudományos vita máig sem zárult le teljesen. A Magyar Nagylexikon hun-magyar rokonságra vonatkozó szócikke szerint a hun-magyar rokonság elmélete középkori, politikai célokból megteremtett, valószínűleg külföldi eredetű elmélet, amely a két nép hasonló harcmodora és a nyugat-európai lakosságra mért súlyos csapások nyomán jelent meg a korabeli nyugat-európai gondolkodásban, elsősorban német földön.

Ezzel szemben számos szakember, köztük Hóman Bálint, Németh Gyula, Gombocz Zoltán, László Gyula, Makkay János és mások azon a véleményen voltak, hogy a magyar krónikások nem ismerték azokat a külföldi forrásokat, amelyekben a hun-magyar azonosság gondolatát megtalálhatták volna, valamint a középkori, keresztény Magyarországon nem is lett volna értelme a magyar népet önkényesen valamely idegen, pogány néptől származtatni.

Modern kutatási eredmények a hun-magyar kapcsolatokról

Régészeti és archeogenetikai vizsgálatok

A Magyarságkutató Intézet legújabb kutatási eredményei szerint az archeogenetika tudományának köszönhetően a legmodernebb sejtvizsgálatokkal és egy szuperszámítógép segítségével az egykor élt népességekről új genominformációkkal gazdagodhatunk, őseink származásáról kaphatunk mind pontosabb képet.

A “honfoglalók” ázsiai hun öröksége a kutatások szerint egyértelműen bizonyítja, hogy Kr. u. 300 körül jelentős hun-ősmagyar keveredés történt, majd hun maradványokat integráltak maguk közé a honfoglaló magyarok.

A kontinuitás elmélete

A Magyarságkutató Intézet szerint a “honfoglalás” kérdéskörét új alapokra kell helyezni. A folytonosság bizonyításával gyökeres változást hoztak: nemcsak avarkori sírjaink tanúskodnak róla, de a legmodernebb természettudományos vizsgálatokkal is igazolták, hogy egymással genetikai rokonságban álló népek érkeztek több hullámban a Kárpát-medencébe, Árpád magyarjai tehát nem elfoglalták azt, hanem visszatértek az őshazába.

Makkay János régész sajátos elmélete szerint a krónikáinkban szereplő Attila nem azonos az európai hunok királyával, hanem az avarok egyik fejedelme volt. Makkay szerint az avarok és a magyarok ugyan nem tartoztak az európai hunoknak nevezett csoport kötelékébe, mindazonáltal hunoknak, illetve onoguroknak is nevezhetjük őket, mivel a hun szövetség, s azon belül az onogurok kötelékének részesei voltak.

A hun örökség a magyar kultúrában és identitásban

A hun-magyar rokonság a nemzeti öntudatban

A csodálatosan gazdag hun-magyar mondavilágnak, a hagyományoknak, a krónikáknak és a szépirodalmi műveknek köszönhetően a hunokról, köztük Attila királyról szóló mítoszok beleivódtak a szívünkbe, elválaszthatatlanok a magyar nemzeti öntudatunktól.

A legtöbb magyar szemében Attila emberséges és bölcs vezető volt, aki I. Leó pápa kérésére még Rómát is megkímélte a teljes pusztulástól. Egyes népmesék szerint Attila kardját ősétől, Nimródtól kapta az ellenségeivel vívott csatáihoz, hogy a világ uralkodója legyen, de olvasni lehet ősi történetekben arról is, hogy Árpád vezér is az ő vér szerinti leszármazottja.

Hun-magyar kontinuitás az oktatásban és a köztudatban

A hun-magyar rokonság témája annyira beivódott a magyar köztudatba, hogy még ma is van olyan hivatalos 5. osztályos történelem tankönyv, ahol többek között szerepel az a tételmondat is: „A magyar nép kialakulásában részt vettek a hunok, még ha teljes azonosságról nem is beszélhetünk.”

Ma már a tudományos konszenzus szerint a finnugor rokonság pusztán nyelvrokonságot jelent, így semmilyen szempontból nem mond ellent a hun-magyar rokonságnak. A legújabb genetikai kutatások eredményei szintén igazolhatják számos, eddig kétségbevont hitelű történeti forrás hitelességét.

Mit gondoljunk a hun-magyar rokonságról? – Összegzés

Szerencsére egyre nagyobb a tisztánlátás a hunok, az avarok és a honalapító magyarok származására és azok egymáshoz való rokoni kapcsolatára vonatkozóan. Egyre több tudományos szakcikk jelenik meg, amelyek a régészeti, a zenei, a nyelvi, a néphagyományi, és az archeogenetikai vizsgálatokat külön-külön és együtt is vizsgálva bizonyítják, hogy etnikai rokonság áll fenn ezen csoportok között.

A hun-magyar rokonság legkevésbé vitatott vonatkozása a részleges kulturális átfedések: a hunok (Attila népe) és a honfoglaláskori magyarok is nagyállattartó, lovas-nomád kultúrát képviseltek. Az a tény, hogy a magyarok emlékezetében ilyen erősen megmaradt a hun kapcsolat, önmagában is figyelemre méltó kulturális jelenség.

Az igazság valószínűleg valahol a középen van: sem a teljes azonosság, sem a teljes elutasítás nem állja meg a helyét. A legújabb kutatások alapján a korábbinál sokkal összetettebb kép rajzolódik ki előttünk a Kárpát-medencétől az Ordoszi-medencéig terjedő eurázsiai sztyeppezónán, a szkíta íjfeszítő népek őshazájában zajló népmozgásokról és kulturális kapcsolatokról.

💬 Egy utolsó gondolat tőlünk neked

A HungarianHub az a hely, ahol a magyar szó nemcsak hangzik, hanem jelent is. Barátságot, összetartozást, inspirációt. Ha szeretnél még többet ebből az érzésből, kövess minket, és legyél te is annak a közösségnek a része, ahol a múlt értékké, a jelen lehetőséggé, a jövő pedig közös álommá válik.

Látogass el a hungarianhub.com oldalra, és fedezd fel, hogyan lehetsz aktív része ennek az élő, pezsgő közösségnek!

Források:

1. Wikipédia: Attila hun király – https://hu.wikipedia.org/wiki/Attila_hun_király
2. Wikipédia: Magyar őstörténet – https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_őstörténet
3. Magyartortenelem.lapunk.hu: Attila (Kr. u. 406-453) – https://magyartortenelem.lapunk.hu/attila-kr-u-406-453-10479
4. Wikipédia: A hun–magyar rokonság elmélete – https://hu.wikipedia.org/wiki/A_hun–magyar_rokonság_elmélete
5. Hang.hu: A hunok nyomában – https://hang.hu/idogep/a-hunok-nyomaban-mit-lehet-tudni-a-magyar-tortenelmi-koztudatba-beepulo-rokonsag-eredeterol-119783
6. Ősi örökség: Ki volt Atilla? – https://osiorokseg.hu/ki-volt-atilla/
7. Magyar Éremkibocsátó Kft.: A hunok leszármazottai vagyunk? – https://www.eremkibocsato.hu/blog/356-a-hunok-leszarmazottai-vagyunk
8. Magyarságkutató Intézet: A hun–avar–magyar rokonság bizonyítékai – https://mki.gov.hu/hu/videok-hu/mediaszereplesek-hu/a-hun-avar-magyar-rokonsag-bizonyitekai-atirjak-a-honfoglalasrol-tanult-ismereteinket