Mi történt Trianon után? Magyarok a világban

A trianoni békeszerződés és következményei

Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés Magyarország történelmének egyik legmegrázóbb eseménye volt, amely alapjaiban változtatta meg az ország területi, népességi és gazdasági helyzetét. A békediktátum következtében Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát: Románia megszerezte Erdélyt és a Partiumot, a délszláv állam a Délvidéket, Csehszlovákia pedig a Felvidéket és Kárpátalját.

A trianoni döntés mélyreható politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális traumát okozott Magyarországnak. Az ország területének kétharmad részét a szomszédos országoknak adták, ezzel megfosztva hazánkat ásványi nyersanyagforrásainak, energiahordozóinak és ipari létesítményeinek jelentős részétől. Emellett elvesztettük egyetemeink, iskoláink, múzeumaink és kulturális intézményeink számottevő hányadát is.

Magyarország etnikai átalakulása

A Trianon utáni Magyarország etnikai szempontból homogénebb lett: míg a háború előtt a lakosság 54,5%-a volt magyar nemzetiségű, a békeszerződés után ez az arány 90% fölé emelkedett. Ugyanakkor a magyarság egyharmada, mintegy 3,3 millió ember került a szomszédos államok fennhatósága alá4. A békeszerződés következtében közel félmillió magyar menekült, illetve települt át az elcsatolt területekről a trianoni Magyarországra, ami komoly társadalmi és gazdasági kihívást jelentett az amúgy is nehéz helyzetben lévő ország számára.

Határon túli magyarság kialakulása

A trianoni békeszerződés következtében létrejöttek a határon túli magyar közösségek, amelyek azóta is a magyar nemzet szerves részét képezik. Ezek a közösségek az elmúlt évszázad során különböző kihívásokkal néztek szembe, de sikerült megőrizniük magyar identitásukat, nyelvüket és kultúrájukat.

Erdélyi magyarság

Az erdélyi magyarság a legnagyobb határon túli magyar közösség. A 2021-es romániai népszámlálás szerint 1.002.151 fő vallotta magát magyar nemzetiségűnek Romániában. Az erdélyi magyarok többsége Székelyföldön, a Partiumban és az erdélyi nagyvárosokban él. A székelyek Erdély keleti részén élő magyar népcsoport, létszámuk körülbelül 700 ezer fő, míg a moldvai csángók a Moldvában élő magyar nyelvű népcsoport tagjai, számuk ma 62 ezer körülire tehető.

Az elmúlt évtizedekben az erdélyi magyarság lélekszáma folyamatosan csökkent. A 2011-es népszámláláson még 1.227.623-an vallották magyarnak magukat, ami 6,5 százalékos arányt jelentett Románia lakosságán belül. Tíz év alatt több mint 225 ezerrel csökkent a magyarok száma, ami drámai méretű fogyást jelent. A szakértők szerint a hivatalos adatokon túl további 100 ezer magyar lehet azok között, akiknek nem jegyezték fel a nemzetiségét, így a romániai magyarság valós száma 1,1 millió körül lehet.

Felvidéki magyarság

A szlovákiai vagy felvidéki magyarok a trianoni békeszerződés következtében kialakult kisebbségek egyike. A 2021-es szlovákiai népszámlálás szerint 422.065 fő vallotta magát elsődlegesen magyar nemzetiségűnek, emellett 34.089 személy másodlagos identitásként jelölte meg a magyart. A magyar anyanyelvűek száma 462.175 fő.

A felvidéki magyarság lélekszáma is csökkenő tendenciát mutat. A népszámlálási eredmények a közösség további fogyatkozását jelzik, ami komoly kihívást jelent a magyar identitás és kultúra megőrzése szempontjából.

Délvidéki magyarság

A Szerbiában élő magyarok száma a 2022-es népszámlálás szerint 184.442 fő, ami a lakosság 2,77 százalékát teszi ki, és Vajdaság népességének mintegy 10,7 százalékát alkotja. A magyarok még mindig Szerbia legnagyobb számú nemzeti közösségét képezik a kisebbségek közül, azonban számuk jelentősen csökkent: a legutóbbi népszámlálás óta csaknem 70.000 fővel, harminc év alatt pedig 159.358 fővel lett kevesebb a vajdasági magyarság.

Magyar emigráció és diaszpóra

A trianoni békeszerződés mellett a 20. század történelmi viharai is hozzájárultak a magyar diaszpóra kialakulásához. A magyarok különböző hullámokban vándoroltak ki Nyugat-Európába, Észak- és Dél-Amerikába, Ausztráliába és a világ más részeire.

Emigrációs hullámok

A magyar emigráció első nagy hulláma a 19. század végétől az első világháborúig tartott, amikor másfél millió ember vándorolt ki az Egyesült Államokba a Kárpát-medencéből, akiknek egyharmada volt magyar nemzetiségű. Őket főként a jobb munkalehetőségek és a gyors meggazdagodás vágya motiválta.

A második jelentős kivándorlási hullám a trianoni békeszerződés után következett, amikor negyedmillióan menekültek át a megmaradt hazába, és majdnem ennyien kerestek menedéket a nyugati világban is.

A harmadik nagy emigrációs hullám a második világháborút megelőző és követő években tetőzött, amikor a zsidóüldözés, majd a szovjet megszállók és az önkényuralom elől mintegy félmillió honfitársunk menekült Nyugatra.

Az 1956-os forradalom leverése után újabb 200 ezer magyar hagyta el az országot. A forradalom hatására október végére fokozatosan megszűnt a határellenőrzés, és a nyugattól addig hermetikusan elzárt magyar lakosság előtt november közepéig, végéig gyakorlatilag nyitva állt a nyugati határ. A legtöbb menekült az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Kanadában, Németországban, Svájcban és Franciaországban telepedett le.

Magyar diaszpóra napjainkban

A nyugati magyar diaszpórát – a leszármazottakkal együtt – ma 2,7 millió főre becsülhetjük, amelynek fele azonban már nem beszél magyarul. A nyugat-európai magyarság létszáma mintegy 350 ezer fő. A legnagyobb közösségek Németországban (120 ezer fő), Ausztriában és Franciaországban (40-45 ezer fő), valamint Nagy-Britanniában és Svédországban (25-30 ezer fő) élnek.

Az Amerikai Egyesült Államokban a 2013-as népszámlálás adatai szerint 1.763.081 magyar vagy magyar származású ember él. A magyarok azóta képezik részét az Egyesült Államoknak, amióta európai emberek népesítik be az Újvilág földjét. Olyan magyarok vettek részt Amerika építésében, mint Kováts Mihály, az amerikai lovasság egyik alapítója, vagy Haraszthy Ágoston, akit ma a kaliforniai bortermelés atyjának neveznek.

Magyar identitás megőrzése a világban

A világszerte élő magyarok számára kulcsfontosságú a magyar identitás, nyelv és kultúra megőrzése. Ebben jelentős szerepet játszanak a különböző magyar szervezetek, intézmények és programok.

Magyar diaszpóra szervezetek

A magyar diaszpóra közösségek számos szervezetet hoztak létre identitásuk megőrzése érdekében. Az Egyesült Államokban például működik az Amerikai Magyar Koalíció, az Amerikai Magyar Szövetség, az Amerikai Magyar Iskolák Találkozója, az Amerikai Magyar Orvosszövetség és az Amerikai Magyar Tanárok Egyesülete. Ezek a szervezetek fontos szerepet játszanak a magyar kultúra és hagyományok ápolásában, valamint a magyar közösségek érdekeinek képviseletében.

A Külföldi Magyar Cserkészszövetség a magyar származású fiatalok számára jött létre, és lehetővé teszi, hogy a fiatalok még jobban megismerhessék magyar örökségüket, nyelvüket és kultúrájukat. A Magyar Emberi Jogok Alapítványa pedig a határon túli magyarok helyzetét vizsgálja és képviseli érdekeiket nemzetközi szinten.

Magyar kulturális örökség külföldön

A magyar kulturális örökség megőrzésében és terjesztésében fontos szerepet játszanak a külföldi magyar kulturális intézetek. A világ 24 országában működő 26 külföldi magyar kulturális intézet megkülönböztetett szerepet játszik a magyar kultúra, oktatás és tudomány kimagasló teljesítményeinek nemzetközi megismertetésében, a tudatos, értékorientált Magyarország-kép építésében.

A magyar diaszpóra közösségek számos területen hatottak a helyi kultúrákra. A művészet és zene területén számos magyar származású képzőművész, zenész és filmes ért el nemzetközi sikereket. A magyar gasztronómia jellegzetességei – például a paprika, a pörkölt vagy a rétes – több ország ételkultúrájában is megjelentek. A tudomány területén pedig olyan magyar származású tudósok alkottak maradandót, mint Teller Ede, Neumann János vagy Wigner Jenő.

Magyar identitás megőrzésének kihívásai

A magyar identitás megőrzése érdekében fontos a diaszpóra erősítése, az ott élő, magyar nyelvet és kultúrát oktatók segítése. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkársága szerint világszerte összesen 212, magyar nyelvet és kultúrát vasárnapi iskolában oktató intézmény működik, a legtöbb Észak-Amerikában és Nyugat-Európában.

A magyar kormány az elmúlt években jelentősen növelte a nemzetpolitikára fordított forrásokat: míg 2009-ben 9,1 milliárd forintot fordítottak erre a célra, addig 2016-ban már 73 milliárd forintot, ami kormányzati szinten megközelítette a százmilliárd forintot.

💬 Egy utolsó gondolat tőlünk neked

A HungarianHub az a hely, ahol a magyar szó nemcsak hangzik, hanem jelent is. Barátságot, összetartozást, inspirációt. Ha szeretnél még többet ebből az érzésből, kövess minket, és legyél te is annak a közösségnek a része, ahol a múlt értékké, a jelen lehetőséggé, a jövő pedig közös álommá válik.

Látogass el a hungarianhub.com oldalra, és fedezd fel, hogyan lehetsz aktív része ennek az élő, pezsgő közösségnek!