Több mint űrutazás: Science Meets Business Washingtonban Kapu Tibor kutatóűrhajóssal

Mit tanulhatunk Amerikától a tudomány, a felsőoktatás és az üzleti világ összekapcsolásáról – a Space Coast, az UCF és a HUNOR tapasztalatain keresztül

A washingtoni USA 250 hétvége egyik legfontosabb szakmai pillanata számomra egyértelműen a Science Meets Business: Hungarian-American Perspectives című esemény volt, amelyet Magyarország Washingtoni Nagykövetségén valósíthattunk meg. Ez a délelőtt messze túlmutatott egy egyszeri panelbeszélgetésen. Sokkal inkább arról szólt, hogyan lehet a tudományt, a felsőoktatást, az innovációt és az üzleti világot úgy összekapcsolni, hogy annak valódi, kézzelfogható eredménye legyen.

Az idei évben külön Hungarian Summitot nem szerveztünk, mert energiánkat és figyelmünket a Hungarian American Coalition USA 250 jubileumi évének szenteltük. Ugyanakkor fontos volt számomra, hogy a Hungarian Summit szellemisége, vagyis a hídépítés Magyarország és az Egyesült Államok között, ebben a különleges hétvégében is megjelenjen. Ennek részeként jött létre ez a szakmai program is, a Hungarian American Coalition és a HungarianHub együttműködésében.

Miért volt fontos ez a beszélgetés?

A beszélgetés központi kérdése az volt, hogy mit tanulhatunk Amerikától abból, hogyan fordítja le a tudományt, a kutatást és a felsőoktatást valódi gazdasági, stratégiai és társadalmi értékké.

Az Egyesült Államokban bizonyos régiókban ez nem elméleti kérdés. Ott a tudomány, az egyetemek, a kutatás-fejlesztés, a startup világ, a vállalati szféra, az állami intézmények és a stratégiai iparágak egymásra épülnek. Nem különálló rendszerek, hanem egy közös ökoszisztéma részei. Ez az a szemlélet, amelyből Magyarország is sokat tanulhat.

Számomra különösen fontos volt hangsúlyozni, hogy a tudomány önmagában is óriási érték, de a legnagyobb erejét akkor mutatja meg, amikor kapcsolódik az oktatáshoz, az innovációhoz, a nemzetközi együttműködésekhez és az üzleti hasznosuláshoz. A valódi kérdés tehát nem csupán az, hogy milyen eredmények születnek, hanem az is, hogy hogyan építünk ezek köré rendszert, együttműködést és jövőt.

A Space Coast mint élő példa

Közép-Floridában élve az űripar számomra nem távoli, absztrakt fogalom, hanem a mindennapok része. A Space Coastközelségében a rakétaindítások, a Kennedy Space Center jelenléte, az egyetemek, a kutatás-fejlesztés, a védelmi ipar, az inkubációs programok és a vállalkozói közeg együtt alkotnak egy nagyon is valós, élő rendszert.

Ez azért fontos, mert innen nézve az űrkutatás nemcsak inspiráló történet vagy presztízskérdés. Hanem gazdasági erő, technológiai előny, oktatási lehetőség, kutatás-fejlesztési motor és üzleti potenciál is egyben.

Talán ez volt az esemény egyik legfontosabb üzenete is: hogyan tudjuk a tudományt és az innovációt a business nyelvére lefordítani. Hogyan lesz a kutatásból gyakorlati hasznosulás, munkahely, versenyképesség, együttműködés és hosszú távú stratégiai előny.

Miért hangsúlyoztuk az UCF szerepét?

Különösen fontosnak tartottam hangsúlyozni a University of Central Florida (UCF) szerepét is, amely Florida legnagyobb egyeteme, és az Egyesült Államok egyik legnagyobb felsőoktatási intézménye. Az egyetem története eredetileg is a növekvő amerikai űrprogram támogatásához kapcsolódik, és ez a szemlélet ma is erősen érezhető Közép-Floridában. A régióban az egyetemek, a kutatás, a space szektor, az ipar és a gazdaságfejlesztés nem különálló világok, hanem ugyanannak az ökoszisztémának a részei.

Pontosan ez az, amiből szerintem nekünk is a legtöbbet lehet tanulnunk: hogyan lehet az egyetemeket nemcsak tudásközpontként, hanem a jövő gazdasági, innovációs és stratégiai fejlődésének egyik motorjaként értelmezni.

Hogyan zajlott az esemény?

A program kávéval, érkezéssel és networkinggel indult, majd Szilágyi Melinda és Simon Gábor külgazdasági attachék, mint házigazdák köszöntötték a résztvevőket a Nagykövetség részéről, majd tájékoztatást adtak a két ország gazdasági kapcsolatairól is.

Ezt követően Dr. Kovács Patrik mondott bevezető gondolatokat a VOSZ–FIVOSZ képviseletében, hangsúlyozva a vállalkozói szemlélet, a fiatal üzleti gondolkodás és a nemzetközi együttműködés fontosságát. Külön öröm volt számomra, hogy a VOSZ–FIVOSZ részéről ilyen erős képviselet valósult meg, és hogy Dr. Kovács Patrikszemélyesen is velünk volt.

A nyitóelőadást Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke tartotta, amelyben átfogó képet adott a HUN-REN működéséről és a magyar kutatási ökoszisztéma stratégiai szerepéről.

Ezt követően a Nagykövetség részéről hangzott el egy rövid gazdasági és diplomáciai áttekintés a magyar–amerikai kapcsolatok aktuális helyzetéről, az innovációs lehetőségekről és az együttműködés lehetséges irányairól.

A délelőtt központi része a moderált panelbeszélgetés volt, amelyben három különböző, mégis egymást erősítő nézőpont találkozott.

Szervezőként és moderátorként számomra külön megtiszteltetés volt, hogy egy ilyen magas színvonalú beszélgetést állíthattunk össze, és hogy ennyire különböző, mégis egymást erősítő nézőpontok találkozhattak egy térben.

A beszélgetés résztvevői

Dr. Nagy Gabriella

tudományos és technológiai attasé, New York-i Főkonzulátus

Gabriella hozzájárulása azért volt különösen értékes, mert az ő nézőpontja stratégiai és nemzetközi szintre emelte a beszélgetést. A fő kérdés az volt, hogy miért fontos egy ország számára a tudományba, technológiába és innovációba való befektetés, és hogyan lehet ezen keresztül nemzetközi súlyt, láthatóságot és hosszú távú versenyképességet építeni.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan fordíthatók le ezek a fejlesztések a közösségek, a hétköznapi emberek és a jövő generációinak szintjére. Hogyan lesz a tudománypolitika nem csupán intézményi vagy elit kérdés, hanem szélesebb társadalmi érdek is.

Kapu Tibor

kutatóűrhajós, HUNOR Program

Tibor jelenléte természetesen kiemelt figyelmet kapott, ugyanakkor számomra különösen fontos volt hangsúlyozni, hogy kutatóűrhajósként végzett munkája sokkal többről szól annál, mint hogy „felment az űrbe”.

Sokan hajlamosak az ilyen történeteket kizárólag látványos vagy szimbolikus szinten értelmezni, miközben valójában komoly szakmai munkáról, kutatási feladatokról, technológiai háttérről, nemzetközi együttműködésekről és intézményi kapcsolódásokról van szó. Fontos különbség ez, különösen egy olyan korszakban, amikor a közvélemény az űrhöz gyakran az űrturizmus fogalmát társítja. Éppen ezért volt lényeges tisztázni, hogy Kapu Tibor szerepe nem turisztikai, hanem kutatási és szakmai jellegű volt.
Charles Simonyi személye azért is különleges pontja ennek a történetnek, mert magyar származásúként ő volt az első civil, aki kétszer is járt a világűrben, ugyanakkor az ő útja űrturistaként valósult meg, szemben Kapu Tibor kutatóűrhajósi, szakmai és tudományos feladatokhoz kapcsolódó küldetésével. Tibortól talán a „kis kapu” lényegét is megtanulhattuk: hogy a legnagyobb távlatokhoz sokszor egy apró, de jól megnyitott lehetőség, egy pontosan elvégzett feladat és egy fegyelmezett szakmai út vezet.

Ha szeretnéd, ezt rögtön be is illesztem a teljes blogszöveg megfelelő pontjára.

A beszélgetés során arra kerestük a választ, hogy pontosan milyen feladatokat végzett, milyen felelősségi körei voltak, milyen háttérintézmények és partnerek kapcsolódtak ehhez a munkához, és hogy mindez hogyan fordítható le a business nyelvére. Miért fontos ez nemcsak tudományos vagy nemzeti büszkeség szempontjából, hanem gazdasági, innovációs és stratégiai értelemben is?

Éppen ez tette a vele folytatott beszélgetést különösen izgalmassá: annak megértése, hogy a kutatóűrhajósi munka hogyan válik egy ország jövőjét is formáló tudássá, inspirációvá és hosszú távon akár gazdasági előnnyé.

Kocsy Béla

szakdiplomata, Magyarország Nagykövetsége, Washington, D.C.

Kocsy Béla részvétele azért volt különösen fontos, mert az agrárium nagyon erős példája annak, hogyan találkozik a tudomány, a kutatás, a felsőoktatás és az üzleti világ a gyakorlatban. Az agrárium egyszerre szól élelmiszerbiztonságról, innovációról, fenntarthatóságról, technológiáról, kereskedelemről és képzésről.

A beszélgetésben azt jártuk körül, hogy milyen kihívásokkal jár a kutatás, a felsőoktatás és a business összekapcsolása ezen a területen, illetve milyen magyar tapasztalatok és jó gyakorlatok lehetnek nemzetközi szinten is figyelemre méltóak. Különösen fontos volt az is, hogy az egyetemek szerepe ne csupán háttérintézményi, hanem aktív, kezdeményező és piacképes tudást termelő szerepként jelenjen meg.

A szakdiplomata egy különösen izgalmas összefüggésre is rámutatott: mi a közös a Purdue University, a Debreceni Egyetem és Kapu Tibor, Magyarország második űrhajósa között? A válasz éppen az, hogy a tudomány, az agrárium, a mérnöki gondolkodás és az űrkutatás sokkal szorosabban kapcsolódik egymáshoz, mint elsőre gondolnánk.

A Debreceni Egyetem MÉK kara az elsők között végzett úgynevezett space farming kísérleteket, ahol retekkel, búzával és paprikával kapcsolatos termesztési vizsgálatok zajlottak a Nemzetközi Űrállomáson. Ez önmagában is jól mutatja, hogy az agrártudomány ma már messze túlmutat a hagyományos kereteken, és olyan jövőorientált területekhez is kapcsolódik, mint az űrkutatás és a hosszú távú fenntarthatóság.

A szakdiplomata arra is rámutatott, hogy a Purdue University saját példája is azt bizonyítja, milyen ereje van annak, ha egy intézmény egyszerre erős agrár- és mérnöki háttérrel rendelkezik. Purdue 30 űrhajóst adott a világnak, közülük ketten a Holdon is jártak. Ez a példa világosan mutatja, hogy a felsőoktatás, a kutatás, az innováció és a stratégiai iparágak összekapcsolása nem elvont cél, hanem nagyon is mérhető és nemzetközileg látható eredményeket hozó modell.

Éppen ezért volt különösen értékes ez a nézőpont a beszélgetésben: segített megmutatni, hogy az agrárium, a tudományos kutatás, az egyetemek és az üzleti hasznosulás közötti kapcsolat mennyire korszerű, sokrétű és jövőbe mutató lehet.

A panel végére egyértelművé vált, hogy a tudomány igazi ereje akkor mutatkozik meg, amikor nem elszigetelten működik, hanem összekapcsolódik az oktatással, a vállalkozói szférával, a diplomáciával, a stratégiai gondolkodással és a közösségi hasznosulással.

Mi volt az esemény legfontosabb üzenete?

Számomra a legfontosabb tanulság az volt, hogy a jövő nem pusztán a felfedezőké, hanem azoké is, akik képesek a felfedezést rendszerré, együttműködéssé és értékké alakítani.

A tudomány önmagában is érték, de akkor válik igazán erővé, ha intézmények, egyetemek, vállalatok, közpolitikai szereplők és nemzetközi partnerek egy irányba kezdenek gondolkodni. Ez a program arról szólt, hogy Magyarország számára is van egy lehetséges út: nyitni, figyelni, tanulni, kapcsolódni, és közben bátran feltenni a kérdést, hogyan tudjuk a saját tudásunkat, tehetségünket és intézményeinket jobban becsatornázni a jövő globális folyamataiba.

Köszönet

Külön köszönettel tartozom Magyarország Washingtoni Nagykövetségének, hogy lehetővé tette ennek az eseménynek a megvalósulását. Külön hálás vagyok Szilágyi Melindának a rendkívül rugalmas, precíz és magas színvonalú szervezőmunkáért, valamint Kocsy Bélának és Dr. Nagy Gabriellának azért, hogy szakmailag is jelentősen hozzájárultak az esemény sikeréhez.

Külön öröm volt számomra, hogy a VOSZ–FIVOSZ képviseletében Dr. Kovács Patrik is jelen volt, tovább erősítve azt az üzenetet, hogy a vállalkozói és üzleti nézőpont elengedhetetlen része ezeknek a jövőbe mutató párbeszédeknek.

És természetesen külön megtiszteltetés volt, hogy Gulyás Balázs és Kapu Tibor részvételével egy ilyen magas szintű, inspiráló és jövőorientált szakmai program valósulhatott meg. Az esemény végén a zárógondolatokat Takács Szabolcs washington-i nagykövet úrtól is hallhatta a közönség.

Mi marad meg bennem ebből az egészből?

Számomra ez az esemény nemcsak egy jól sikerült szakmai program volt. Inkább megerősítés. Megerősítés abban, hogy érdemes hidakat építeni. Hogy érdemes a tudományról, az oktatásról, az innovációról és a businessről egy térben gondolkodni. És hogy érdemes újra és újra feltenni a kérdést: hogyan tudjuk a jövőt nemcsak elképzelni, hanem közösen fel is építeni?