Mutatkozz be kérlek röviden, honnan származol, milyen embernek tartod magad?
Vidéken nőttem fel egy kis városban, Kisújszálláson. Már gyermekként is igen aktív voltam, így rengeteg időt töltöttem a szabadban az állataink, de leginkább a lovaink között. Az utóbbi mondhatom, hogy igen nagy hatással volt az életemre. Nagyon sokat köszönhetek a szüleimnek. Rengeteget segítettek nekem, hogy mindig megtaláljam a helyes utat, habár sok nehézségbe ütköztem, leginkább a gimnáziumi évek alatt. Többször váltottam osztályt, majd végül iskolát is, mégsem találtam meg a helyem, habár mindig vágytam rá. Ez sokszor elbizonytalanított, és számtalanszor magamban kerestem az okát. „A völgy után mindig hegy jön!” mondta édesapám sokszor. Így ezen gondolattal kizártam minden mást és fókuszáltam a következő lépésre. Eleinte ezt a gondolkodásmódot tudatosan erősítettem magamban, most már a nem tudatos hozzáértés szintjén próbálok mindenhez így hozzáállni. Kívül maradni és megfigyelni. A munkámban igyekszem okozó lenni és nem hatáshelyzetben várni a történéseket. Nagyon karakteres nőnek tartom magam, és az idő haladtával egyre erősebb és tisztább elképzeléseim vannak a magánéletemről és a munkámról egyaránt.
Mióta foglalkozol ruhatervezéssel? Honnan jött a szerelem?
A középiskola befejeztével teljes irányhiányban voltam. Habár 2015-ben felvételt nyertem a Budapesti Gazdasági Főiskola nemzetközi gazdálkodás szakára, ami inkább félelemmel töltött el, mintsem boldoggá tett volna. Éreztem, hogy ez egy olyan irány, amiben nem tudom igazán kifejezni önmagam. Emlékszem a szüleimmel az egyetem parkolójában álltunk és könnyek között próbáltam megértetni velük, hogy ez nem az, amit akarok. Viszont elképzelésem sem volt a következő lépésről. Csak az erős vágy volt bennem afelé, hogy megtaláljam a keresett utat, így néhány hónapon belül rátaláltam a Budapesti Metropolitan Egyetem kézműves szakára. Ekkor éreztem azt, hogy igazán a helyemen vagyok, habár nem volt semmilyen előképzettségem a szak irányában. A fővárosba való költözés sok lemondással járt. A versenyszerű lovaglást teljesen abba kellett hagynom, hiszen a távolság és az időhiány miatt lehetetlenné vált, hogy megoldjam a napi edzéseket. Mégis ennek hiányérzete adott egy olyan erőt, ami elkötelezetten kereste az utat. A szakmám és az imádott hobbim közös útját. Mondhatni az egyetemi évek alatt körvonalazódott bennem igazán, hogy mi az, amit akarok. Azt hiszem ennek az erős vágynak köszönhetem az NRN-t.
Hol, melyik intézményben/ országokban szereztél tapasztalatokat?
Az egyetemi évek alatt rengeteg segítséget kaptam a tanáraimtól, csoporttársaimtól és külsős szakmabeliektől. Az első félév után három hetes szakmai gyakorlatot kellett eltölteni egy általunk választott cégnél. Fontos szempontnak tartottam, hogy egy olyan helyet válasszak, ami a későbbiekben segíteni fogja a céljaim megvalósítását. Egy véletlennek köszönhetően 2017 nyarán kaptam egy nagyszerű lehetőséget. Rátaláltam egy magyar képzőművészre, aki már hosszú ideje élt Párizsban. Ez idő alatt minőségi munkája meghozta gyümölcsét, ugyanis 2001ben megkezdte közös együttműködését Christian Astuguevieille-el, aki a művészeti vezetője volt a Rochas-nak, Nina Ricci-nek és most pedig a Comme des Garçons-nak 1994 óta. Így nemcsak neves divattervezőkkel dolgozhatott együtt, hanem saját vállalkozását is megalapította. Munkájáról elismert magazinok is írtak, mint például a Pierre Berge vagy a Baccarat. Júliusban Magyarországra utazott a tervező, így lehetőségem nyílt személyesen találkozni vele Budapesten és időpontot egyeztetni vele egy szakmai beszélgetésre. A találkozó sikeres volt, így esélyt kaptam arra, hogy gyakorlatomat nála végezhessem a következő év januárjától. Természetesen a kért feltételek teljesítésével. A szakmai gyakorlatom alatt leginkább kivitelezőként dolgoztam a mentorom mellett, mivel az egyedi megrendelések miatt, folyamatos kontrollra volt szükség a minőségi kivitelezések megőrzése érdekében. A kitartó munka meghozta az eredményt, ugyanis a három hét elteltével lehetőséget kaptam arra, hogy visszamenjek és folytathassam a munkám Párizsban. Azt gondolom, hogy az a félév jelentősen elősegítette szakmai és személyes fejlődésemet is. Nem csak a kultúra, hanem a közeg is elképesztően inspiráló volt.
Van e kedvenc ruhaterveződ?
Az egyik kiemelt és egyben kedvenc divattervezőm, az Berta Balilti. 2004-ben alapította a BERTA divatházat, ami elképesztő lendülettel ível felfelé. Avantgárd stílusa rendkívülien ötvöződik a mai modern világgal, azonban mégis felfedezhető csodálatos esküvői és estélyi ruháin a régi vintage stílus jegyei. Számos magazin szerint, mint például a VOGUE vagy az ELLE, napjaink egyik legelismertebb tervezője a menyasszonyi és alkalmi ruházatban. Termékei és hozzáállása elképesztően motiváló.
Honnan szerzel inspirációt?
Leginkább a természetből szerzem az inspirációmat, ami legtöbbször nemvárt pillanatokban érkezik. Nagyon sok időt töltök egyedül, amit próbálok önfejlesztéssel vagy önmagam megfigyelésével tölteni. Spirituális személy vagyok, így az inspirációk mellett igyekszem intuícióból dolgozni, hogy igazán azt kapjam vissza a valóságban, amit fejben elképzeltem. A tudatos elmémet már csak a kivitelezésnél igyekszem használni, hogy a technikai megoldásokkal a legjobb minőséget tudjam kihozni a tervekből. Számomra nagyon inspiráló hasonló realitású emberekkel eszmét cserélni. Egy ilyen motiváló beszélgetés rengeteg energiát, ötletet és lendületet ad a továbbhaladáshoz. Eleinte igyekeztem tudatosan ilyen személyekkel körül venni magam, azonban a munkám előrehaladtával szinte csak ilyen emberekkel találkoztam. A HungarianHub Nonprofit szervezet interjúfelkérése ösztönzött arra, hogy hozzám hasonlóan lelkes művészekkel dolgozzak együtt ezen a cikken. Az első két személy, akivel már régóta szerettem volna együttműködni, az Schreiner Péter volt, a Schreiner Leather Manufactory megalkotója, illetve Fodor Nóra ékszertervező, a Nora’s Hungary megálmodója. Nemcsak hozzáállásuk példaértékű, hanem magas minőségű alkotásaikat is büszkén láttam volna az NRN termékei mellett. Továbbá szükségem volt még két olyan személyre, akik az általam megálmodott és elképzelt pillanatokat megörökítik. Ebben Gaspari János és Preizler Péter volt a segítségemre, akik szakmai hozzáértésükkel rendkívüli videó – és fotósorozatot készítettek
el. Az ilyen vállalkozók elhivatottsága és a szenvedélyük iránti elkötelezettsége mindig impulzív hatással van rám.
Mely országokban sikerült bemutatnod a ruhákat?
Tavaly márciusban készítettem el első kapszulakollekciómat, melynek darabjai tavaly nyáron bemutatásra is kerültek külföldi western versenyeken. Két tehetséges Non-Pro lovast emelnék ki a versenyzők közül; Balatoni Barbarát, aki Ausztriában, az NRN show ingjeiben versenyzett, illetve Horváth Kittit, aki Lengyelországban és az Olaszországi Derby-n mutatta be a kollekció további darabjait. Kitti Olaszországban kvalifikálta magát a 2019-es Reining Junior Világbajnokságra, amely Svájcban, a Schumacher Ranch-en volt megrendezve. Erre már egy egyedi show inggel készültem a versenyző számára, amellyel egyedüli magyarként képviselte az országot. Szeretném még megemlíteni Kun Anita Open kategóriás szponzorált lovasom nevét is, aki habár Németországban él, rendkívüli eredményeket produkál több országban is Európán belül.
Miért pont a western díjlovaglás az, amely megérintett és ötletet adott neked?
Már a legelejétől fogva a lovak szerelmese voltam. Kislányként lovas ügyességi versenyeken vettem részt, ami egy idő után a díjugratáshoz vezetett. Ez egészen addig tartott, míg édesapámmal halottunk egy szabadidomítóról, aki egy Debrecenhez közeli helyen, a TB Ranch-en tartott kurzust. Habár a szabadidomításra érkeztünk, egy teljesen más út ragadta el a figyelmünket. Akkor egy osztrák western lovas tréner dolgozott a ranch-en, aki teljesen más oldalát mutatta meg a lovaglásnak. Onnantól kezdve a szakág szerelmesei lettünk. Nemsokkal később saját quarter lovaink lettek, és a sok edzés után, már a versenyhétvégéken találtuk magunkat. Azt hiszem az érzés ekkor indult, a vágy pedig az egyetemi évekkel jött.
Mi a legfőbb célkitűzésed?
Tavaly augusztus vége óta az NRN termékei már nemcsak a weboldalon, hanem a budai várnegyedben is megtalálhatóak. A FIAN Koncept üzletben, már nemcsak a show ingeké a főszerep, hanem nagy hangsúlyt kapnak a western stílus által inspirált ruhák és kiegészítők is egyaránt. Múlt év végén megjelent a márkáról egy bemutatkozó cikk a BITTER Magazintól, melynek köszönhetően egyre nagyobb erdeklődés mutatkozik a western stílus jegyeiben készült alkalmi és estélyi ruhák iránt is. A márka egyre inkább terjeszkedő sokszínűsége boldogsággal tölt el. Azon dolgozom, hogy minél jobban kiforrja magát és az emberek lássák benne azt az egyediséget, amit én látok benne. A célom, hogy mindenki – legyen szó lovasról, vagy bárkiről, aki kedveli a stílust – kifejezhesse önmagát általa. Az üzletben elérhető termékek mellett pedig, maximális teljesítményt, továbbá élményt szeretnék adni megrendelőimnek. A márka mottója, a Be The One, erre hívja fel a figyelmet. Légy az az Egy, akire mindenki emlékezni fog. Úgy vélem, hogy a minőségben nincs kompromisszum. Egyetlen vállalkozás sem marad változatlan. A következő lépés mindig csak rajtunk áll vagy bukik. A hogyan nem számít, ha a gondolkodásunk helyes.
Nagyon köszönöm a riportot! Sok sikert kívánok a továbbiak! Eleget is beszéltem , mostmár lássuk az izgalmas anyagot az új kollekcióról! Amennyiben felkeltette az érdeklődéseteket Reni és a csapat munkája, akkor kattintsatok a feliratra és betekintést nyerhettek az új kollekció előkészületeibe. NRN