JátékKultúramagyar hírességekMegemlékezésSiker sztoriGyerek és állatok nélkül nem lehet élni. Idén 40 éves Vuk.

02/18/2021Hegyi Réka
Hegyi Réka múltidéző beszélgetése az idén negyvenéves rajzfilmlegenda kapcsán
A kis Vuk megható története a mai napig a legkedveltebb magyar rajzfilm. Az árva rókafiút elsőként egy négyrészes tévésorozat főszereplőjeként kedvelhette meg a közönség, majd a mozivászonra került változatot több millióan néztek meg. Idővel megjelentek az idegen nyelvekre fordított változatok is. Fekete István érzelmekkel teli története Dargay Attila forgatókönyvíró, rajzfilmrendező vidám karakterei megérintették a gyermeki lelkeket. Mindannyian határtalan szeretettel és tisztelettel emlékezünk Dargay Attilára. Feleségével, alkotótársával, Henrik Irénnel beszélgetek.

-Köszönöm a beszélgetés lehetőségét a HungarianHub számára! Köszönöm, hogy időt szántok kulturális témák bemutatására is! Olykor eléggé szomorú sorsa van a magyar kultúrának és a magyarságnak, így ránk fér egy kis segítség, figyelem a távolból is.

Ez évben negyvenedik születésnapját ünnepeljük kis Vuknak. Születését Dargay Attilának köszönhetjük. Milyen emlékek kötnek Magyarország legolvasottabb magyar írójának, Fekete István regényének mesefigurájához? Hogyan emlékszel vissza a születésére?

-Attila nagyon szerette az állatokat. Ez így tény és való. A kis Vuk is nagy barátjává vált. Az élete munkásságának elsődleges célja az volt, hogy a gyerekeknek készítsen mesefilmeket. Emiatt egy kicsit nehezebb helyzetben volt, mint a filmesek általában. Mert gyerekek számára nagyon fontos dolog úgy készíteni filmet, hogy az ne csak szórakoztató legyen, örömet okozzon számukra, megnevettesse őket arra a 80-90 percre, hanem tanító szándékú is legyen. A mesefigurák gyakran tartalmaznak olyan jellegzetes tulajdonságokat, amiket érdemes megszívlelni. Ezeket az értékeket Attila az állatfigurák magatartásán, hangjain, beszédtechnikáján keresztül közvetítette.

Fekete István regényeinek kedves kis állatfigurái hogyan kerültek Dargay Attila figyelmébe?

-Nem volt nehéz feladat számára, hogy rátaláljon Fekete István írásaira. Olvasgatta és szerette az általa is kedvelt író állatregényeit. Fekete István nagy tisztelője volt. Elolvasta a könyvet, melynek története elbűvölte. Látta a figurákat, csak le kellett rajzolnia őket.

Mindenekelőtt a Vuk története, hangulata, illetve főszereplőjének a kis rókának karatere, személyiségének varázsa fogta meg őt. A rajzfilm története nagy vonalakban követi a regény történetét, néhol egyszerűsítve, máshol mókas jelenetekkel kiegészítve azt.

Úgy tudom, hogy a filmet megelőzően egy képregény is megjelent a rókával az oldalain. Az oldalakra rajzolt figura és a klasszikus rajzfilmben imádatra szert tett kis állat között a különbség szembetűnő. Ugye jó az észrevételem?

-A történet 1972-ben jelent meg képregény formájában. Kezdetekben a figura egészen más formát öltött, mint a véglegesre formált imádnivaló kis alak. Kicsit nehezebben volt mozgatható, forgatható, mint amit később a film előkészítésén felvázolt, amikor már szabadabban szárnyalhatott a képzelete. A karaktereket azért tartani kellett. Bizonyos részeiben volt, míg más részekben alig volt szükség a változtatásra. Főként a regény későbbi részében kezdett el variálgatni, mert úgy érezte, hogy ott már Fekete István más irányt vett. Ezeket a részeket kedvességgel, játékossággal fűszerezte. Többek között a történetbe szőtte a két libának az aranyos történetét, ami nemcsak humort, de valóságot is fellebbentett. Mindemellett igyekezett ötvözni a játékosságot a természet szeretetére való neveléssel. Több szálon is sugallta az üzenetet, hogy óvd a természetet és óvd az állatokat!

Egy róka felvillant képe nem feltétlenül pozitív gondolatot szül bennünk. Hogyan tudott a kis Vuk szelíd és szeretett maradni a szemünkben?

 –Valójában itt most egy vadállatról beszélünk. Az emberek ezeket a kifejezéseket olyan durván tudják használni. Mi is velük táplálkozunk.  A róka nem talál magának grillezett csirkét, így a nyerset fogyasztja. Attila számára szent és sérthetetlen volt a rókáknak az élete. Az ő kis karakterük, megnyilvánulásuk. Ezt az érzelmi világot próbálta finomítani Fekete István regényéhez képest.

A Pannónia Filmstúdió miként fogadta az átformált karakter képet?

-Nem repdestek a gondolattól, hogy Dargaynak volt egy újító, formáló ötlete és megszállottan rajzolta újabb és újabb gondolatait a rajzfilmhez.  Viszont akkor a Pannónia Filmstúdión belül, úgynevezett műtermi rendszerek működtek. Egy különálló műteremben dolgozott, akinek a vezetőjével több ízben beszélgetett erről a tervről. Ő azzal bátorította Attilát, hogy keressék fel a Magyar Televíziót, az ő ajtajukon kopogtatva próbáljanak érdeklődni afelől, hogy érdekli-e őket a bemutatás lehetősége?

Gondolom az ajánlat nem talált elutasításra.

-Hála Istennek a Magyar Televízió kapva kapott a felkínált lehetőség után. A televízió azért nagy üzleti fogás is, tehát Attila számára az, hogy egyszer levetítik a televízióban, nem volt túlságosan kecsegtető. Ekkor merült fel, született meg a gondolat, hogy mutassák be sorozatként a készülő rajzfilmet. Attila nem üdvözölte meleg szívvel az ötletet. Azt mondta, hogy micsoda marhaság, hisz ez egy folyamatosan történő esemény, mely szerkezetében is kimondottan regényforma. Nem látta először sorozatként. Végül, hosszú munka után 1981-re készült el a vetítésre már alkalmas rajzfilm, a húsvéti ünnepek környékén kezdték el a vetítést.

Abban az időben Magyarországon még nem volt annyi televízió, így a gyerekek odaszaladtak a barátokhoz nézni a Vuk folytatását. Élénken él bennem a kép, ahogy sikongatva, tömegesen szaladtak fel a lakásokba a Vukot nézni. Ez nagyon meghatotta Attilát. Számára egyfajta visszajelzése volt annak, hogy helyesen gondolkodott, mikor így az állatokkal kapcsolatban létrehozott egy rajzfilmet. Megszállottan, végtelen szorgalommal időt és energiát nem sajnálva hitt a műfaj érvényességében. Minden őt igazolta idővel.

Olvasmányaim alapján Dargay Attila animációnak látta az egész világot. Több mesefigura kötődik nevéhez. Így a Szaffi, Csongor és Tünde, Az erdő kapitánya és a Lúdas Matyi is. Mondják róla, hogy amikor meglátott egy embert, rögtön azt vizsgálta, hogy milyen állatra hasonlít. Illetve, ha meglátott egy állatot azt próbálta felismerni, hogy milyen emberre emlékezteti a karaktere. Talán Lúdas Matyi lúdja is õ volt. A kis Vuk karakterébe mennyire rejtette el önmagát?

-Attila egy nagyon nehéz sorban nevelkedett kisfiú volt. Nagyon korán, négy és fél évesen elveszítette az édesapját. Az édesanyja nevelte fel, mint egyetlen gyermeket. Ő egy fantasztikus zenészt akart belőle nevelni.

Visszatérve a kérdésedre, bizonyos értelemben a magára hagyott, félárvaként kicsit saját magát is beleérezte a karakterbe. Kisfiú létére apa nélkül, támogatás nélkül maradt. A nagypapa volt az, aki őt – mint Karak a rajzfilmben a kis Vukot – támogatta és segítette. Ő irányította a művészetek felé nagyon érdekes egyéniségként. Szekérrel járta az országot, mint színész, aztán letelepedése után a miskolci színháznak volt a gondnoka. Kisebb segédszerepeket ekkor is elvállalt. Attilát gyakorta vitte be a színházba, a művészetekkel való kapcsolata innen fakadt. Igen, Attila egy kicsikét kis Vuk volt. Aki megpróbált önállóan lábra állni, megpróbált egzisztenciát teremteni magának, megpróbált egy szeretetre méltó feleséget találni magának.

Sikerült neki. Most a távolból is hallottam Irén göndör kacaját.

-Egy dolog nem sikerült drágám, hogy ezt a vérvonalat tovább vigyük. Ez nem sikerült. Viszont ő mindig azt állította, hogy az ország összes gyermeke az övé. Akiknek boldogságot, szórakozást, kedvességet, vidámságot tud nyújtani. Ezt a gyermekek felismerik, értékelték, örültek neki, így ő is nagyon boldog volt.

Dargay Attila szavait idézem: „A gyerekekre emlékszem, ahogy nézték a Vukot. Még ma is hallom nevetésüket. Mennyire elszomorodtak Karak halálakor, haragudtak a simabőrűre.” Nagyon szerette az állatokat, a természet szépsége lenyűgözte. Talán azért is, mert nem a városi környezet, hanem a vidék, a falu világa nevelte kicsi gyermekként. Az erdő kapitánya a kedvenc kutyája volt. A Vuk karaktere mennyire lopta be magát a szívébe?

-Teljes szíve ott volt a Vuknál. Imádta a kedves kis állatot. Amikor kiderült, hogy rajfilm születhet a kis Vuk főszereplésével, Attila elhatározta, hogy mégiscsak meg kéne nézni közelebbről, megismerni tüzetesen is egy rókát. Látta ő már a kis állatot itt-ott előtte is, de nem annyira szentelt nagy figyelmet neki. Mert kutyája, kivel rendszerint sétálni indult, nem kedvelte az erdő vadállatát. A találkozásokból csak baj volt rendszerint. Így hát egy napon kimentünk az állatkertbe. Mondanom sem kell, hogy nem kellett keresni a róka ketrecét, csak a szagot kellett követni az állatkertbe betérve.

Imádtam Attila humorát. Mindenért imádtam, de ezért különösképpen. Az állatkertbe belépve, még nem is volt igaz, de annyit mondott: „Te Irén most tulajdonképpen az orrunkra vagyunk bízva. Szag után is meg fogjuk találni azt, akit keresek.” Meg is találtuk a ketrecet, mindent láttunk ott, csak rókát nem. Elkezdünk fütyörészni és szólítottuk az állatot. „Róka, róka gyere ki!” De az csak nem akart a szemünk elé kerülni. Aztán idővel megjelent egy gondozó, aki igen furcsán mustrált minket. Rövid bemutatkozás után aztán kicsalta a rókát hátulról. Így Attila tanulmányozhatta kedvére. Megjelent egy kis orr, azt követően két kinyújtózó láb és nagy keservesen kimászott onnan az óljából. Lekuporodtunk, volt kamera, fotó minden. Mi félig reszkető térddel méregettük a rókát, aki idővel odadörgölőzött Attila lábához majd adott egy nagy nyálas puszit is neki. Ott indult, született meg a végtelen nagy szerelem. Nem kis időt töltöttünk a ketrec mellett a róka tanulmányozásával. Imádta, sokszor meglátogattuk őt, amíg egy napon elpusztult. De addigra már az állat minden mozdulatát megismerte Attila.

Milyen kedves történet, most már mi is olvashatunk róla. Visszatérve a rajzfilmehez, Dargay Attila szavait idézem: „Nagyon kevés pénzbõl csináltuk meg a filmet, 6 millióból, ez ma már 600 millió lenne.” A Vuk a Macskafogó mellett az egyik legszélesebb körben ismert és elismert magyar „rajzfilm-klasszikus”. Hogyan fogadta a közönség az egész estés játékfilmet? Milyen nézőszámot hozott az alkotás?

-Miután a négy részes sorozat sikere a közönség körében nagyon nagy volt, a Pannónia Filmstúdió tagjaiban felmerült, hogy esetlegesen egy egész estés filmet kéne készíteni. Felkértek hát Attilát, hogy karácsonyra készítse el az említett variációt.  Akkor az én kedves férjemet majdnem ott ütötte meg a guta és csaknem infarktust kapott a felkérést hallva. A zseniális ötletet feldolgozva elképzelte, hogy mondjuk kap húsz rajzolót és néhány milliót mellé. De pénz nemigen volt, ember meg pláne nem akadt. Kérték, hogy ennek ellenére próbáljon meg valamit kitalálni. Mindennek dacára Attila erőt vett magán és megpróbálta a lehetetlent. Sikerrel! Abban az évben, 1981 december 10-én, azaz lassan negyven éve már, hogy az egész estés rajzfilmet bemutatták a Corvin Moziban.

Az esemény előtt teljes őszinteséggel kérdezte kedves férjem. „Vajon ki az az elvetemült, aki képes kiadni pénzt egy olyan filmért, amit egyszer már a televízióban látott?”  Igen furcsa lelkiállapotban álltunk a színpadra aznap este. Akkor még nem sejtettük a jövőbeli fényes sikert.

Az Úristen is szerette Dargay Attilát és a kis rókát is. Mert hihetetlen, minden várakozást felülmúló sikert aratott az alkotás. Két időpontot említek most meg: 1981 húsvét, amikor megnézi minden létező, boldog boldogtalan gyermek Magyarországon a sorozatot. Majd 1981 december 10-én mindez a gyereksereg és minden anyuka, apuka és nagymama-nagypapa sorban indul a vetítésre.  A film 1986 december végére, 2.165.261 nézettséggel rendelkezett. Volt, aki saját bevallása szerint 36-szor nézte meg a kis rajzfilmet. Annyire megragadta a gyerekek lelkét a film, hogy mai szemmel egy elképesztő számról beszélünk.

A szám nemcsak Attilát dicséri, hanem Fekete Istvánt is, akinek az alapötlete a történet.  A férjemnek a szeretete, amit az állatok megismerésébe fektetett, idővel csodásan megtérült.

A kis Vuk története meghódította az egész világot. Számos ország megvette a produkciót. A BBC főműsoridőben mutatta be. Ez szenzációs dolog! Pár évvel ezelőtt, egy gyermekrendezvény keretében, a Los Angelesben élő magyar gyermekek is megismerhették Vuk történetét. A városban működő egyik magyar szervezet adott helyet a film bemutatásának. A vászonra került digitális változat a Pannonia Entertainment támogatásával került az óceánon túlra. Milyen utat járt be a rajzfilm az Egyesült Államok, a Walt Disney figurák hazáján kívül, másutt?

-Az az igazság, hogy nem nagyon tudom. Akkoriban a film számos fesztiválra, díjátadóra eljutott, ahova rendszerint Attila helyett mások utaztak ki örömmel. Volt olyan is, hogy hoztak Attilának díjat mondván, hogy ezt éppen ő kapta itt vagy ott. Vagy telefonon felhívták, hogy drága Attila kaptál egy díjat, de pillanatnyilag nem emlékeznek hova is került, mert a repülőgépen még megvolt. Majd idővel szólnak, ha megtalálják. Szomorú vagy vicces ez, magam sem tudom.

1984-ben kapta meg a filmért a legjobb rendezés díját a XIV. Magyar Játékfilm szemlén. A Szovjetunióban volt egy óriási nagy vetítés, ahol az animációs díjat kapta meg. Ehhez nagy kitüntetés járt nagy tömeg ölelésében.

Márton András színművész, 1991-ben megalapította a Los Angeles-i főkonzulátust, amelynek 1995-ig főkonzuli rangú vezetője volt. Ő is a produkció egyik szereplője, Fickó a vadászkutya hangjaként. Az ő személye mellett számos, a kor legismertebb színművészei kölcsönözték hangjukat a mese különböző karaktereinek. Pogány Judit adta a hangját a kis Vuknak. Hogy esett a választás a művésznőre?

-Attilának nagy szerencséje volt, hogy alapvetően egy pici filmhez – melyben nem mindenki veregeti a saját vállat, hogy ebben fogok szerepelni – csodás hangokat talált.

Attila próbálgatta, hogy azokhoz a karakterekhez, amit ő megrajzolt, kinek a hangja illene. Hallgattunk felvételeket, elmentünk színházba, megnéztünk színészeket. Pogány Jutkának volt és van a mai napig is valami hihetetlenül lágy, kellemes, melegszívű hangja. Attila, amikor meghallotta, szinte sikított és azt mondta, hogy ha sikerülne a művésznőt valahogy rábeszélni, hogy fogadja el a meghívást erre a hangra, akkor az a világ csodája lenne. Nem tudom, hogy mennyi rábeszélés kellett hozzá, de végül is sikerült és Judit egész életében valószínű szeretettel fog visszaemlékezni erre a szerepére.

Ha végignézzük a listát, azért fantasztikus színészek szerepeltek benne: Szabó Gyula, Szabó Sándor, Maros Gábor, Csákányi László. Mind nagy nevek. Bitskey volt, aki a sorozatnak a bevezető részét mondta fel. Haumann Péter, Benedek Miklós és Bodrogi Gyula nevét se feledjük.

Köztudott, remélem legalább is az, hogy az animációs filmeknél a hangot előbb veszik fel, mint hogy a színész láthatná a produkciót. Kap a művész egy darab papírt, legjobb esetben kap a rendezőtől utasítást vagy lát rajzokat, képes forgatókönyvet.

A kollegákkal milyen volt Dargay Attila munkakapcsolata?

-A műtermi rendszerben a stábtagok, – akik rajzolták a filmet – között egyetlenegy fiú volt. A lányok bűbájosak, aranyosak voltak. Volt köztük fiatal, nem annyira fiatal, csinos, nem annyira csinos. Lányok tömege látta el Attilát, aki, mint egy tyúkanyó ült a csibéi között. Az irigy kollégák elnevezték őket „tyúkketrecnek”. Mindenki irigy volt rá, mert körül volt véve kedvesebbnél aranyosabb fiatal kis nőkkel. Attila ott korrigálta őket. Vidáman, jó hangulatban rajzolták a karaktereket. Közben beszélgettek erről-arról. Többek között a főzőcskézésről. Hölgyek körében ez aktuális, nálam ugyan nem. Akkor ott rajzolás közben repkedtek a recept ötletek. Jött a férjem azzal haza, hogy gyomorégése van, már annyira éhes, mert egész nap a kelkáposztáról beszélgettek a körülötte munkálkodó hölgyek. Vidáman, kedvesen és nagy szeretettel töltötték együtt a munkaidőt, örömmel rajzoltak. Néha kicsit sántított a róka, amitől a Dargaynak az összes haja égnek állt. De ki vette azt észre? Csak Attila.

Dargay Attila a klasszikus rajzfilmek hazai mestere. Hogyan lettetek alkotótársak? Milyen volt az együttműködés, az egyetértés közöttetek?

-Azért én voltam nagyon szigorú, összehúzott szájú feleség is. Volt, hogy nem túl boldogan hívtam magamhoz közelebb munka közben a rendezőt meg az asszisztensét. A véleményemnek volt, hogy hangosabban adtam hangot.

Okoztam olykor fejfájást – akaratlanul – pont a Vukkal kapcsolatosan. Ugye sötét szobában dolgoztunk, ahol csak a lámpák fénye világítja meg az asztalt. Ha már beesteledett, fönt a magasban voltak bukóablakok, amit le lehetett hajtani, hogy egy kis levegő is bejöjjön. Egy alkalommal kinyitottam az ablakot és úgy dolgoztam tovább, de elfelejtettem visszazárni. Sokáig dolgoztam bent. A Pannónia Filmstúdióban volt, hogy 72 órát dolgoztam egyhuzamban. Másnap amikor bementem a munkahelyemre és hozzákezdtem a munkámhoz, akkor láttam, hogy atyaisten, a temperával festett hátterekre ráesett az eső. Nagy bajban voltam, hívtam a rendezőt és a hátteres kolléganőmet. Újságolom nekik, hogy gyerekek ez történt, nem tudok mit csinálni. Ugyan felakaszthatom magam, de akkor nem tudjátok befejezni a filmet. Elnézést, bocsánat! Hát mondtam én mindent, amit akarsz. A férjem sem volt boldog.

Ahogy az esőcseppek ráestek a fák lombjaira, az olyan volt, mint egy szétrobbantott gejzír. Szilánkosan szétfutott a festék. Így az egész hangulata kellemesen lágy lett. Végül kiderült, hogy jót tett az eső. A természet ötletet adott a folytatáshoz. A továbbiakban már eszerint festette meg a rajzait a hátteres. Ilyen is volt. Ha hiszitek, ha nem.

Infarktust azért így nem kaptam, mindenesetre szívdobogást az biztos. Rajtam kívül más is. De minden jó, ha a vége jó.  A véletlen művének köszönhetően született technikát, technikai bravúrt, amit a Jóisten kreált, a későbbiekben is alkalmazták. Így született meg a Vuk háttérvilága.

Elképesztően gyönyörű lett! Ugye Dargay Attila még a klasszikus technikával dolgozott. Ezt a mai fiataloknak el kell mesélni, hisz a manapság alkalmazott digitális technika egészen más. Azaz egy rajfilm minden pillanatát, mozzanatát kézzel rajzolta meg.

-Persze. Az a technika, amivel mi dolgoztunk, hogy papírra rajzoltuk meg magát a cselekményt, a maitól nagyban különbözik. A klasszikus technika szerint a figurát papírra rajzolva mozgatod meg. Erről a papírra vetett, mozgatható formáról készülnek a próbafelvételek, amelyek megmutatják, hogy a mozgás karaktere jó-e, hogy nincsenek-e benne hibák, hogy az eredeti elhatározásod megnyilvánul-e benne? Ha minden rendben volt, ezt átmásolták egy átlátszó celluloidra. Maga a felvételnél van ugye a háttéranyagod, arra egyenként rakták rá a celluloidot és úgy történt az expozíció.

Most ez hallva nagyon kíváncsivá tettel. Mennyi időbe telt, míg egy produkció megszületett? Adott esetben mennyi idő alatt született meg a Vuk?

-Igen hosszadalmas volt a képes forgatókönyv elkészítése. Úgy saccolom, hogy úgy hat-hét hónap alatt jutott el a forgatókönyvvel Attila arra a színtre, hogy az már gyártásra alkalmas volt. A forgatókönyvet még csinálta, miközben a gyártásnak az első szakasza megindult. Összesen kettő, két és fél évig tartott. A Vukot 1980 decemberére kellett úgy befejezni, hogy azt át lehessen adni a minisztériumnak, illetve a megrendelőnek, ami ebben az esetben a televízió volt. Ha az megfelelő volt, akkor abból készült az eredeti kópia és abból pedig a másolatok.

 

 

A Vuk betétdala nagy ismeretségre tett szert. Dargay Attila Wolf Pétert kérte fel a szerzemény megírására. Mi a dal története?

– Wolf Péter nagyon szép zenei alkotásairól ismert. Nagyon kedves, szeretetre méltó, a sokak által ismert dal. A Vuk szeretett daláról annyit, hogy felmerült, hogy Péter kislánya énekelje fel akkoriban, aki akkor még pici volt, hangja sem volt még olyan, hogy a filmhez illet volna.

Pont akkor volt a stúdióban felvétel Maros Gáborral. Amikor Attila gondolt egyet, és őt kérte fel a dal elénekléséhez. Az eredmény csodálatos lett. Ha hallgatod, nem tudod hirtelen mögé tenni az eredeti előadót. Nagyon könnyedén és szépen énekelte fel.

Aztán Wolf Péter kislánya Kati idővel felcseperedett és felénekelte a dalt, akkor már lemezre. A lemez felvételen a kislány énekelt, de a filmben Maros Gabi hangját csodálhatjuk, aki számára nagyon megtisztelő volt Dargay Attila személyes felkérése.

2021. december 10-én lesz 40 éve, hogy a kis Vuk egész estés rajzfilmet bemutatták. Mi itt az Egyesült Államokban talán több helyszínen is meg fogunk emlékezni az eseményről. Egy alkalommal Los Angelesben már bemutatásra került a rajzfilm az itt élő érdeklődők számára egy gyereknap keretében.

A HungarianHub csapata is kezdeményezni fogja a Vuk digitális változatának weboldalukon való bemutatását a diaszpórában élő magyar ajkúak számára. Rajzpályázat ötlete is felmerült bennünk a bemutatás kapcsán. Felkérhetünk majd a jövőben a gyermekrajzok elbírálására?

A Vuk bemutatása a diaszpórában élő magyarok számára nagyon megtisztelő lenne. Előre is köszönöm, hogy gondoltok erre. Édesem, nekem van egy óvodám és egy bölcsődém. Tudniillik Attila nem Budapesten, hanem Miskolc közelében, a várostól 19 kilométerre, Nyékládházán született. Ez egy nagyon szép kis városka.

Halála után 2010-ben megkerestek, hogy szeretnék, hogy a város a szülöttje nevét adhassa a helyi óvodának, bölcsödének. Úgy hívják az intézményt, hogy Dargay Attila Gyermekvarázs Óvoda és Bölcsőde. Ott minden évben rendeznek rajzversenyt is és én minden évben a legnagyobb szeretettemmel küldöm nekik a kis ajándékcsomagokat. Attilának volt egy határozott elképzelése. Miszerint nem engedte, hogy egy rajzversenyen első-, második- és harmadik díjas díjazott legyen. Azt mondta, hogy az az Isten áldotta tehetség, ami ezekben a pici gyerekekben benne van, azt ő nem kritizálhatja, nem bírálhatja felül. Úgy érezte, hogy nem volt hozzá joga. Mert minden gyerekrajz egy őszinte alkotás a természetességénél fogva. Minden egyes rajz első osztályú. Ha nagyon akarjuk, meg lehet különböztetni, hogy ki az, aki a legjobban használja a színeket, legjobban rajzolja a figurát, vagy éppen a mozgást. Így minden alkotó, rajzoló gyereknek jutalom jár.

Ez nagyon kedves gondolat.

– A picikben annyi szeretet és őszinteség van. Így Attila bírálatot rajzok felett nem vállalt fel. Én ezt a hitet viszem tovább, ennek a jegyében szoktam kiosztani az ajándékokat is. Pletykaként azért elárulom, hogy minden csomagban ugyanaz a meglepetés ajándék lapul. A gyerekek bűbájosak. Amikor az ajándékokat kézbe adom, minden gyerek olyan bűvölettel néz rám. Ez nekem ajándék pillanat.

Ajándékozni öröm. Nekem is ajándék volt a beszélgetés veled. Legyen az a HungarianHub olvasóinak számára is. A 40 éves évforduló apropójából, 2021. december 10-én a oldalunk csapata is szeretné megajándékozni az érdeklődőket a rajzfilm ingyenes megtekintésének lehetőségével. Szívből köszönöm a beszélgetést, örömmel várjuk az év végi lehetőséget!

Én is köszönöm!  Ahhoz képest, hogy a Vuk egy piciny filmecske, igen jól tartja magát itthon és a nagyvilágban. Áldás ez sokunknak.

 

 

Hegyi Réka

Minden jog fenntartva | Az oldalt büszkén lefejlesztette és térítésmentesen adományozta a Marketing X-Rays

Privacy Policy

Terms of Use

Adatkezelési szabályzat

Minden jog fenntartva | Az oldalt büszkén lefejlesztette és térítésmentesen adományozta a Marketing X-Rays

Bejelentkezés

Regisztrálás

A személyes adataid csak az oldal működéséhez használjuk fel, harmadik félnek nem adjuk tovább. Adatkezelési tájékoztató.

Van már fiókod?

Elveszett jelszó

Please enter your username or email address. You will receive a link to create a new password via email.