7+1 érdekesség az idei amerikai választásokról
Cikkünkben meg sem próbáljuk elmagyarázni a rendkívül bonyolult amerikai választási rendszert, de szeretnénk néhány érdekes dologra felhívni az olvasóink figyelmét.
1. Az Amerikai Egyesült Államokban 4 évente választanak új elnököt és a törvények szerint senki sem töltheti be ezt a posztot több, mint két cikluson keresztül (ez alól Franklin Delano Roosevelt volt a kivétel a második világháború alatt).
2. Idén a republikánusok (a hagyományosan konzervatív párt) jelöltje, Donald Trump a második elnöki ciklusára hajt, a Demokrata (liberálisabb eszméket valló) Párt azt a Joe Bident indítja ellene, aki 8 éven keresztül Barack Obama alelnökeként dolgozott, így már jól ismeri az elnöki rezidencia, a Fehér Ház atmoszféráját.
Trump újraválasztása esetén 74 évesen kezdheti meg a második ciklusát, míg Biden győzelme esetén 78 évesen ő lehet minden idők legöregebb – újonnan megválasztott – amerikai elnöke.
3. Amerikában kétpólusú pártrendszer működik évszázadok óta, így biztosan a fentebb említett két úriember közül kerül ki az új elnök, de meg kell jegyeznünk, hogy elvileg másik két jelölt is megszerezheti a győzelemhez szükséges 270 elektori szavazatot: a zöldeket Howie Hawkins képviseli, a Libertariánus/Libertárius (szabadelvű) Párt pedig Jo Jorgensent indította idén az elnökségért. Utóbbi két jelölt valószínűleg nem lesz harcban a végső győzelemért.
4. Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van, hogy a jelölteket ismert emberek, celebritások, sportolók is nyíltan támogatják, de hatalmas kampánnyal próbálják rábírni az állampolgárokat arra is, hogy pártállástól függetlenül éljenek az alkotmányos jogukkal és menjenek el szavazni.
5. Amerikában a törvény lehetőséget ad arra, hogy aki szeretné, az le tudja adni a szavazatát előzetesen is.
Idén a nagyjából 240 millió szavazásra jogosult amerikai állampolgár közül ezen cikk elkészítéséig (2020. november 2., délután 3 óra) több, mint 97 millióan adták le személyesen vagy levélben a szavazatukat. Összehasonlításképpen, a 4 évvel ezelőtti elnökválasztáson ÖSSZESEN 140 millióan voksoltak, amiből mindössze 58 millió szavazat volt az előzetesen, tehát a választás napja előtt (személyesen vagy levélben) leadott szavazat.
6. A választások részvételi aránya az utóbbi évtizedekben 60% környékén mozgott, de 1968 óta nem volt 62% feletti eredmény. Szakértők szerint (és ahogy az 5-ös pontban részletezett számok is mutatják) ez idén szinte biztosan bekövetkezik majd, ami az elmúlt 50 év legmagasabb részvételi arányát hozhatja. A legnagyobb részvételi kedv egyébként 1876-os választások idején volt, amikor a szavazásra jogosultak 82,6%-a ment el voksolni.
7. Az újonnan megválasztott/újraválasztott elnöknek január 20-án lesz a beiktatási ceremóniája, amikor leteszi az esküt és elfoglalja a helyét (vagy Trump esetében bent marad) a Fehér Házban.
+1 Fontosabb témák, amelyekről november 3-án (közvetlenül vagy közvetve) döntenek az amerikai állampolgárok:
-az elnök személye
-melyik párt szerzi meg a többséget a Szenátusban (most a republikánusok vannak jobb pozícióban)
-az államok törvényhozásának többsége
-a Képviselőház összetételének aránya
-ügyészek, bírók, rendőrfőnökök személye (ezekre a pozíciókra is választanak az USA-ban)
-helyi és állami adók, vagy például a minimális óradíj rögzítése Floridában
-az abortusz kérdése Colorado államban
-Puerto Rico szigetén arról is szavaznak, hogy akarnak-e csatlakozni az USA-hoz teljes értékű államként
-több államban szavaznak a marihuána legalizálásáról is
És a lista közel sem teljes. Államonként, sőt megyénként és városonként tovább bővíthető a szavazásra bocsátott témák listája.
